A vezetőkkel elégedetlen tunéziaiak, ahogy a körülmények romlanak

Áttekintés

Tunéziában az eufórikus arab tavasz az elégedetlenség nyarába süllyedt. Két évvel az arab tavasz elindítása után, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát megzavaró változások megindítása, a romló nemzeti viszonyok megrontották a tunéziaiak nézeteit mind politikai vezetésükről, mind pedig az ország demokratikus ébredésével összefüggő számos nemzeti intézményről. Gyengült a hit a demokrácia hatékonyságában Tunézia problémáinak megoldásában is. A tunéziaiak pedig továbbra is támogatják az iszlám szerepét a nemzet politikájában.

TUNÉZIA 18A tunéziaiak különösen kritikusan értékelik hazájuk jelenlegi politikai vezetését. Moncef Marzouki ideiglenes elnököt kevesebb mint a fele (44%) tartja kedvezően. Alig több mint egyharmada (37%) pozitívan látja az Alkotmányozó Közgyűlés elnökét és az Ettakatol párt vezetőjét, Mustapha Ben Jaafart, támogatottsága pedig 21 százalékponttal csökkent 2012 óta.

Még kevésbé támogatják más koalíciós és ellenzéki szereplőket, és a közvéleményben való helyzetük általában romlott. Csak a volt miniszterelnöknek, Hamadi Jebalinak sikerül megszereznie a tunéziaiak többségének (58%) támogatását, és még a jóváhagyása is kissé csökkent a tavalyihoz képest.

A politikai pártokat is ugyanaz a sors érte. A kormányzó mérsékelt iszlamista párt, az Ennahda népszerűsége 25 százalékponttal csökkent az elmúlt évben, és most csak tízből tíz tunéziai látja kedvezően. Az Ennahda koalíciós partnereinek, az Ettakatolnak és a Köztársaság Kongresszusi Pártjának minősítése csökkenést szenvedett el, és nagyjából tízből tíz támogatja őket. A közvélemény nem elégedett az ellenzékkel sem: a Népi Petíció Pártjával (Aridha Chaabia) és a Republikánus Párttal, az Alkotmányozó Közgyűlés legnagyobb nem kormányzati pártjával.

TUNÉZIA17A politikai vezetők és pártok negatívabb nézetei mellett a tunéziai közvélemény elvesztette hitét a tunéziai társadalom számos fő intézményében. A nemzeti alkotmány kidolgozásával megbízott Alkotmányozó Közgyűlés támogatása tavalyhoz képest 25 százalékponttal csökkent, és most minden ötödik tunéziai szerint jó hatása van az országra. A bírósági rendszer pozitív véleménye 11 ponttal csökkent. És a nyilvánosság kevesebb mint fele hisz a vallási vezetőkben. A katonaság azonban megtartja széles körű közvéleményi támogatását, és a tunéziaiak többsége továbbra is magas rangot ad a rendőrségnek és a médiának is.

TUNÉZIAA tunéziaiak elkeseredettsége új demokráciájuk működésével szemben rontotta a demokratikus érzelmeket. Teljesen 72% azt állítja, hogy elégedetlen a demokrácia működésével. És bár a tunéziaiak több mint fele (54%) továbbra is azt állítja, hogy a demokráciát részesíti előnyben más kormányzati formákkal szemben, ezek a demokratikus beállítódások az elmúlt évben kilenc ponttal csökkentek.



Az ilyen csalódás ellenére a nagy többség továbbra is értékeli a kulcsfontosságú demokratikus elveket, például a tisztességes választásokat, a szólásszabadságot és a cenzúrázatlan médiát. De ez iszlám ízű demokrácia. A tunéziaiak úgy vélik, hogy az iszlám elveinek befolyásolniuk kell jogrendszerüket, és a vallási vezetőknek szerepet kell játszaniuk politikai kérdésekben.

Ezek a Pew Kutatóközpont Tunéziában végzett országos felmérésének legfontosabb megállapításai. Személyes interjúkat 1000 felnőttkel készítettek Tunéziában 2013. március 4. és március 19. között.

Nyilvános gond a jelenlegi viszonyokkal

TUNÉZIA 15A tunéziai politikai elégedetlenség nagy része nemzetük állapota iránti aggodalomból fakad. Egyre több ember gondolja úgy, hogy a dolgok rosszabbak, mint az arab tavasz előtt.

A tunéziaiak nagy többsége szerint gazdaságuk rosszul megy (88%), és elégedetlenek az ország irányával (81%). Az optimizmus, miszerint a gazdaság javulni fog az elkövetkező évben, a 2012-es 75% -ról ma csak 50% -ra csökkent.

A tunéziaiak személyes gazdasági helyzete is rosszabbá vált az elmúlt 12 hónapban. 2013-ban 42% -uk szerint a személyes pénzügyeik nagyon vagy kissé jók, a tavalyi 56% -hoz képest.

TUNÉZIAFigyelembe véve ezt a széles körű csalódást a gazdaságban, a tunéziaiak mintegy fele (52%) szerint Tunéziának ma rosszabb a helyzete, mint amikor Zine el-Abidine Ben Ali, a menesztett erős ember volt hatalmon. Csak egyharmada gondolja úgy, hogy az országnak jobb a helyzet. Ez jelentős attitűdváltozást jelent 2012-hez képest, amikor a lakosság megosztott volt - 42% -uk szerint rosszabb, 45% -uk pedig jobb helyzetben volt.

Nem elégedett a demokráciával, de támogatja a demokratikus elveket

A körülmények romlásával a tunéziaiak hite a demokráciába az elmúlt évben gyengült. Az a százalékos arány, aki szerint a demokrácia előnyösebb, mint bármely más kormány, a tavalyi 63% -ról az idén 54% -ra csökkent.

TUNÉZIAEnnek ellenére a nagy többség továbbra is a legfontosabb demokratikus elveket és intézményeket tartja prioritásként. Legalább tízből tíz szerint a tisztességes igazságszolgáltatás, a versenyképes választások, a cenzúrázatlan média, a nők egyenlő jogai és a szólásszabadság nagyon fontosak az ország jövője szempontjából. Több mint fele szerint kiemelt fontosságú, hogy a vallási pártok részt vehessenek a politikában. Összességében az elmúlt évben minimális változás történt abban az értékben, amelyet a tunéziaiak adnak ezeknek a demokratikus elveknek.

Azonban manapság kevesebb tunéziai állítja, hogy a demokratikus kormány jobban képes megoldani országa problémáit, mint egy erős kézzel vezető vezető (53% -uk kedvelte a demokratikus kormányformát 2013-ban, szemben a 2012-es 61% -kal).

A tunéziaiak egyre inkább a gazdaságot és a politikai stabilitást helyezik előtérbe a demokráciával szemben. 2012-ben a lakosság 59% -a szerint fontosabb az erős gazdaság, mint a jó demokrácia (40%). Ma a vélemények egyensúlya még erőteljesebben a gazdaság javításának kedvez: 65% -uk a gazdaságot helyezi előtérbe, míg csak 30% -uk szerint a demokrácia.

TUNÉZIAHasonlóképpen, az elmúlt tizenkét hónapban drámai módon megnőtt a lakosság politikai stabilitás iránti igénye. Tavaly a többség (55%) szerint fontosabb a demokratikus kormányzás, még ha némi politikai instabilitás is fennáll. Nagyjából négy a tízben (38%) fontosabbnak tartotta a stabilitást. 2013-ban a hozzáállás megfordult - mindössze 37% választja most a demokráciát, és 56% szerint a stabilitás kiemelt prioritás, még akkor is, ha a kormány nem teljesen demokratikus.

Az iszlám vágya a politikában

TUNÉZIA 11A tunéziaiak továbbra is azt akarják, hogy az iszlám szerepet játsszon a politikában, annak ellenére, hogy az uralkodó iszlamista Ennahda párt egyre népszerűbb. A legtöbben úgy gondolják, hogy a tunéziai törvényeknek szigorúan a Koránt (29%) vagy az iszlám elveit kell követniük, de nem szigorúan a Koránt (59%). Kevesen mondják, hogy a Koránnak nincs befolyása jogrendszerére. Az elmúlt évben alig változott az ilyen hangulat.

Ráadásul ma a nyilvánosság több mint fele (54%) szerint a vallási vezetőknek legalább valamilyen befolyással kell bírniuk a politikai kérdésekben. Jelentõs kisebbség (41%) azonban úgy véli, hogy a vallási vezetõknek alig vagy egyáltalán nincs szerepük a politikában.