A munkahelyek helyreállításának demográfiája

I. Áttekintés

Két évvel azután, hogy az amerikai munkaerőpiac mélypontra került, a gazdasági fellendülés lassú, de állandó növekedést eredményezett a munkavállalók minden csoportja számára. A nyereség azonban a demográfiai csoportok között változatos volt, különösen a spanyolok és az ázsiaiaknál gyorsabban nőtt a munkahelyek száma, mint más csoportokban. Foglalkoztatási szintjük jelenleg magasabb, mint közvetlenül a nagy recesszió 2007. decemberi kezdete előtt, amelyet a fehér és a fekete munkavállalók még nem értek el.

A munkahelyek helyreállításának eltérő tendenciái 2009 és 2011 között tükrözik az amerikai munkaerő gyorsan változó demográfiáját. Bár a spanyolok és az ázsiaiak munkahely-növekedése gyorsabb volt, mint más csoportoknál, csupán lépést tartott a munkaképes (16 éves és idősebb) népességük növekedésével. A fehérek és feketék munkahelyek növekedésének lassabb üteme tükrözi népességük viszonylag lassú növekedését. Így az egyes csoportok foglalkoztatottak aránya, a foglalkoztatási ráta alig emelkedett a recesszió vége óta - derül ki a kormányzati adatok új Pew Research Center-elemzéséből.

A történet ugyanaz, amikor a bevándorlók és az őshonos munkavállalók munkahelyeinek helyreállítását vizsgáljuk. Azok a bevándorlók, akiknek túlnyomó többsége spanyol vagy ázsiai, a foglalkoztatás gyorsabban növekszik, mint a bennszülött munkavállalóké. Ez a különbség nagyjából összhangban van a munkaképes korú népesség növekedésének különbségével is a gyógyulás során.

A demográfiai változások azonban nem magyarázzák meg, hogy a férfiak miért kaptak több munkahelyet, mint nők 2009 óta. Az ebben a jelentésben vizsgált csoportok közül a nők képviselik az egyetlen csoportot, amely esetében a foglalkoztatás növekedése elmaradt a népesség növekedésétől. A szövetségi, az állami és a helyi kormányok által elkövetett munkahelyek megszüntetése az egyik oka annak, hogy a nők az elmúlt években elmaradtak a férfiaktól, de a Központ korábbi elemzése szerint a jelenségről sok minden bizonytalan.1

A nagy recesszió a foglalkoztatás meredek, kétéves csökkenését váltotta ki. A 2007. negyedik negyedévi 145,8 milliós csúcsról a foglalkoztatottság 2009 negyedik negyedévére 138,1 millió legalacsonyabb szintre csökkent.2A munkaerőpiac azóta javulást mutat, és a 2011 negyedik negyedévével végződő kétéves időszakban a foglalkoztatottság 141,2 millióra nőtt, ami 2,3% -os növekedést jelent.

A spanyolok számára a fellendülés a 2009. negyedik negyedévi 19,5 millióról 2011 negyedik negyedévében 20,7 millióra növelte a foglalkoztatottságot, ami 6,5% -os növekedést jelent. Az ázsiaiaknál a foglalkoztatás 6,7 millióról 7,2 millióra, azaz 6,8% -kal nőtt. A fehérek nyeresége kisebb, 95,4 millióról 96,4 millióra (1,1%), a feketéké 14,3 millióról 14,6 millióra (2,2%).3

A recesszió és a fellendülés teljes ciklusa alatt, vagyis 2007-től 2011-ig a spanyolok 19,9 millióról 20,7 millióra, az ázsiaiaknál pedig 6,9 millióról 7,2 millióra nőtt a foglalkoztatás, ami minden csoport esetében körülbelül 4% -os növekedést jelent. A feketék és a fehérek esetében a foglalkoztatási szint körülbelül 5% -kal marad a recesszió kezdeti szintje alatt, 4,9 millió munkahely elmaradásával a fehér és 0,8 millió munkahely a fekete munkavállalók esetében.

A munkahelyek növekedésének különbségei a csoportok között nagyrészt a népesség növekedésének különbségeit tükrözik. 2007 és 2011 között a spanyol munkaképes (16 éves és idősebb) népesség 12,8% -kal, az ázsiai munkaképes korú népesség pedig 10,9% -kal nőtt. A fehér munkaképes korú népesség azonban csak 1,3% -kal, a fekete munkaképes korú népesség ebben a négyéves időszakban 5% -kal nőtt. Mivel a munkaerő-kiegészítés nagy része spanyol és ázsiai,4magas a részesedésük a foglalkoztatás növekedésében.



A külföldi születésű munkavállalók foglalkoztatottsága is gyorsabban növekszik, mint az őshonos származású munkavállalóké. A fellendülés során 2009 negyedik negyedévétől 2011 negyedik negyedévéig az őshonos szülöttek foglalkoztatottsága 1,8% -kal (2 millió), a külföldi születésűeké 5,2% -kal (1,1 millió) nőtt. Ez a különbség tükrözi a munkaképes korú népesség növekedésének különbségét is 2009 és 2011 között.

A bevándorló munkavállalók növekedése a fellendülés során elegendő volt ahhoz, hogy visszaállítsák foglalkoztatásukat a recesszió kezdete előtti szintre - 2011 negyedik negyedévében 22,6 millióra, szemben a 2007 negyedik negyedévében elért 22,5 millióval. születésű munkavállalók 2011-118,6 millió negyedik negyedévében 4,8 millióval voltak kevesebbek, mint a recesszió kezdete előtt.

A recesszióban a nőknél jobban teljesítő nőknél nem sikerült olyan jól a gyógyulás. A férfiak 2,6 millió munkahelyet szereztek 2009 negyedik negyedévétől 2011 negyedik negyedévéig, míg a nőknél ez csak 0,6 millió volt. Mindazonáltal, összehasonlítva a 2007-es recesszió kezdete előtt, a férfiak foglalkoztatási szintje nagyobb mértékben csökken, a férfiak 3,4% -kal, míg a nők 2,9% -kal. Így a férfiak még mindig meredekebb visszamászással néznek szembe.

Ez a jelentés két mutatóra összpontosít a gazdasági fellendülés erejének mérésére: a foglalkoztatási szint változására és a foglalkoztatási ráta változására. Ez utóbbi a munkaképes korú népesség aránya. A növekvő részesedés azt jelzi, hogy a foglalkoztatás növekedése meghaladja a népesség növekedését, és hogy a gazdasági fellendülés elég erőteljes a nagy recesszió által okozott foglalkoztatás elmaradásának megszüntetéséhez. A lapos részesedés gyenge fellendülést jelez, amely küzd a lemaradás megszüntetésével és a foglalkoztatás potenciáljának helyreállításával, amelyet a recesszió előtt érvényes foglalkoztatási ráta határoz meg.

Noha a foglalkoztatás a gazdasági fellendülésben növekszik, ez olyan ütemben növekszik, amely csak lépést tart a munkavállalók állományának folyamatos növekedésével. A nagy recesszió körülbelül 8 millió embert foglalkoztatott, és a foglalkoztatási ráta a 2007. negyedik negyedévi 63,0% -ról 2009 negyedik negyedévének 58,5% -ára esett vissza. 2011 végére a foglalkoztatási ráta csak kis mértékben emelkedett, 58,7% -ra. Ez arra enged következtetni, hogy a recesszió által okozott lazaság még mindig nagyrészt jelen van a munkaerőpiacon, és hogy a recesszió előtti eredmények alapján a munkával rendelkezők aránya sokkal kisebb, mint lehetne.

A foglalkoztatás hiánya a lehetőségekhez képest a fekete munkavállalók számára a legnagyobb. Foglalkoztatásuk 2011 negyedik negyedévében a becslések szerint 12% -kal (körülbelül 2 millióval) marad el a potenciáljától. A jelenlegi foglalkoztatási szakadék a becslések szerint meghaladja a 7% -ot (7 millió) a fehéreknél, közel 6% -ot a spanyoloknál (1 millió feletti) és 5% -ot az ázsiaiaknál (kevesebb, mint 0,5 millió). Az összes faji és etnikai csoport százalékos különbsége csak kissé kisebb, mint két évvel ezelőtt.5.

A munkanélküliségi ráta, a jelentésben elemzett másik kulcsfontosságú munkaerő-piaci mutató, 2009-től 2011-ig csökkent a jelentésben vizsgált összes csoport esetében. De a fellendülés során a munkanélküliségi ráta csökkenésének legalább egy része annak köszönhető, hogy az aktívan munkát keresők aránya kisebb. Azok az emberek ugyanis, akik nem aktívan keresnek munkát, nem számítanak a munkanélküliek közé. A faji és etnikai csoportok közül ez a jelenség leginkább a spanyolok és a fehérek számára volt figyelemre méltó. Nem véletlen, hogy a spanyolok és a fehérek munkanélküliségi rátája a gyógyulás során jobban csökkent, mint a feketék és az ázsiaiak esetében.

Néhány gazdasági ágazat felelős a gazdasági fellendülésben a munkahelyteremtés nagy részéért. Mind a spanyolok, mind a nem spanyolok jelentős számú munkahelyet szereztek a professzionális üzleti szolgáltatások, a nagy- és kiskereskedelem, valamint a gyártás területén. A spanyolok munkahelyteremtésének vezető forrása a vendéglátó szektor étkezési, ivási és szállásszolgáltatása volt, ahol 2009 és 2011 között 326 000 munkahelyet szereztek. 101 000 munkahelyet szereztek az építőiparban is.

Ez a jelentés a munkaerő-piaci eredményeket elemzi a faji és etnikai csoportok, az őshonos és az idegen születésű, valamint a férfiak és nők gazdasági fellendülésében. A fellendülés a kétéves időszak, amely 2009 negyedik negyedévétől 2011 negyedik negyedévéig tart. Hivatalosan a nagy recesszió 2007 decemberétől 2009 júniusáig tartott. A foglalkoztatási szint azonban hat hónappal később, decemberben érte el mélypontját. 2009.6.Így a recesszió e jelentés alkalmazásában a 2007 negyedik negyedévétől 2009 negyedik negyedévéig tartó kétéves időszak.

A jelentés adatai a Jelenlegi Népességi Felmérésből (CPS) származnak, havonta mintegy 55 000 háztartás felméréséből, amelyet a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) és a Népszámlálási Iroda közösen végzett. Három havi felmérés adatait egyesítve nagyobb mintaméretet hoztak létre az egyes munkavállalói csoportok számára. Így az elemzés nagy részét negyedéves alapon végezzük. Hacsak másként nem jelezzük, a jelentés becsléseit nem szezonálisan igazítják ki.7

Az ebben a jelentésben szereplő becslések ki vannak igazítva a CPS éves, technikai módosításaihoz, és nem fognak egyezni a BLS által közzétett becslésekkel (a részleteket lásd az A. függelékben). Az ebben a jelentésben szereplő, a háztartások felméréséből származó foglalkoztatási becslések szintén nem fognak egyezni a BLS által a munkáltatók felméréséből közzétett, a foglalkoztatás bérszámfejtésével. A bérszámfejtés nem használható fel ebben a jelentésben, mert a nemek kivételével nem rögzítik a munkavállalók demográfiai jellemzőit.

A jelentésről

Ez a jelentés a 2009 és 2011 közötti gazdasági fellendülés munkaerő-piaci trendjeit elemzi. A hangsúly a foglalkoztatás faji, etnikai, nemi és születési bontásban bekövetkező változására irányul. A jelentés adatai a Jelenlegi Népességi Felmérésből származnak, havonta mintegy 55 000 háztartás felméréséből, amelyet a Munkaügyi Statisztikai Hivatal és a Népszámlálási Iroda közösen végzett. Három havi felmérés adatait egyesítve nagyobb mintaméretet hoztak létre az egyes munkavállalói csoportok számára. Így az elemzés nagy részét negyedéves alapon végezzük.

A jelentést Rakesh Kochhar, a Pew Hispanic Center kutatásért felelős munkatársa kutatta és írta. A jelentést Paul Taylor, a Pew Research Center ügyvezető alelnöke és a Pew Hispanic Center igazgatója szerkesztette. Seth Motel és Eileen Patten kutatási asszisztensek, valamint Gabriel Velasco kutatási elemző asszisztensek segítettek az adatok táblázatokban, diagramokban és számellenőrzésben. A jelentést másolatban szerkesztette Marcia Kramer.

Megjegyzések a terminológiához

A „latin” és a „spanyol” kifejezéseket felcserélhető módon használják ebben a jelentésben.

A fehérekre, feketékre, ázsiaiakra és másokra vonatkozó utalások e populációk nem spanyol komponenseire vonatkoznak. A fehérek, a feketék és az ázsiaiak csak egyfutamú csoportok. Az „egyéb” kifejezés magában foglalja azokat a személyeket, akik külön-külön fel nem sorolt ​​egyfajta versenyeket jelentenek, és azokat, akik egynél több versenyt jelentenek.

A „bennszülöttek” kifejezés olyan személyekre vonatkozik, akik születésükkor amerikai állampolgárok, ideértve az Egyesült Államokban, Puerto Ricóban vagy más Egyesült Államok területén született személyeket és azokat, akik külföldön születtek olyan szülőknél, akik közül legalább az egyik amerikai állampolgár.

Az „idegen születésű” olyan személyekre vonatkozik, akik az Egyesült Államokon, Puerto Ricón vagy az Egyesült Államok más területein kívül születtek, és akiknek egyikük sem volt amerikai állampolgár.