Nincs zengés a zászlót lengető közönség részéről
írta: Paul Taylor
Körülbelül két-három amerikai viseli a zászlót. Közel három-négy szerint a zászlóégetésnek illegálisnak kell lennie. Nagyjából fele szerint alkotmányellenesnek kell lennie.
De e védelmi ösztönök ellenére nem hangzott el nyilvános kiabálás, amely azt követelte volna a Kongresszustól, hogy tegyen lépéseket az Ódicsőség védelme érdekében az égők és meggyalázók ellen.
A Fox News országos szintű, a hónap elején végzett felmérésében a zászlóégetés távoli utolsót ért el a nyár kongresszusának prioritásként tesztelt öt kérdés között. Irak volt az első 35% -on, ezt követték a gázárak (28%), a bevándorlás (26%) és az azonos neműek házassága (5%). A szavazók egy százaléka sem mondta, hogy a zászlóégető módosításnak a kongresszus elsődleges prioritásának kell lennie.
NBC News /Wall Street Journala hónap közvélemény-kutatása ennek a kérdésnek egy másik változatát tette fel. Hét kérdés között szerepel a zászlóégetés, és melyiket kérdezte a regisztrált választóktólkettőlegfontosabb lenne abban, hogy segítsen nekik abban dönteni, hogyan szavazzanak az ősszel a kongresszusra. A zászlóégetés ismét holtan halt meg - mindössze 4% -uk nevezte meg az első vagy második legfontosabb kérdésnek.
A Pew Research Center harmadik megközelítést alkalmazott. A június 14-19-ig tartott országos telefonon a regisztrált választópolgároktól megkérdezték, hogy 19 kérdés mindegyikét személyesen fontosnak tartják-e vagy sem. Az oktatás vezetett (82% szerint „nagyon fontos”), ezt követi a gazdaság (80%) és az egészségügy (79%). Alig fele (49%) szerint a zászló módosítása nagyon fontos, és ezzel a 14. helyet foglalja el a listán.
Az biztos, hogy még a támogatás ezen szintjén is a közvélemény fontosabbnak ítéli meg a zászlóégetést, mint számos más nagy horderejű kérdés, ideértve a globális felmelegedést, az abortuszt és a melegházasságot.
A Pew-felmérésben vizsgált összes kérdés közül egy javasolt zászlóégető módosítás az, amely a legnagyobb véleménykülönbséget generálta az alacsonyabb és felsőbb végzettségű válaszadók között. A középiskolai végzettséggel rendelkezők kétharmada (67%) szerint a zászlóégetés nagyon fontos kérdés, míg a főiskolát végzettek csupán 28% -a mondja ezt. Van még egy figyelemre méltó partizánosztály; A republikánusok 60% -a szerint ez nagyon fontos kérdés, szemben a demokraták és függetlenek csupán 44% -ával.
Annak ellenére, hogy kevés amerikai gondolja úgy, hogy az Öreg dicsőség olyan veszélyben van, amely kiemelt fontosságú kongresszusi figyelmet igényel, a legtöbb támogatja a védintézkedéseket. A Fox News ebben a hónapban végzett felmérése szerint a közvélemény mintegy 73% -a úgy véli, hogy illegálisnak kell lennie a zászlóégetésnek.
Abban a kérdésben, hogy ennek a védelemnek ki kell-e terjednie az alkotmánymódosítás elfogadására, a nyilvánosság megosztott. A CNN e hónap elején végzett közvélemény-kutatása 56% -ban támogatta az alkotmánymódosítást. Egy új Gallup-felmérés hasonlóan 56–41% -os különbséggel találta meg a válaszadókat, támogatva „az alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné a kongresszus és az állam kormányai számára, hogy törvénytelenné tegyék az amerikai zászló égetését”. Ez a támogatási szint azonban jóval alacsonyabb, mint a Gallup által 1989-ben és 1990-ben regisztrált 71%, illetve 68%.
Sőt, amikor a legújabb Gallup közvélemény-kutatás kérdését a minta fele számára átfogalmazták, és megkérdezték, hogy a válaszadó úgy érzi-e, hogy az Egyesült Államok alkotmányát módosítani kell, hogy illegálissá tegye az amerikai zászló égetését vagy meggyaláztatását „a politikai ellenvélemény egyik formájaként”, a többség elmozdult, 45% -uk igent mondott egy módosításra, 54% -uk nemmel.
Ennek ellenére az alkotmánymódosítás 45% -os támogatottságát nem szabad könnyedén elvetni, tekintettel arra, hogy sokan magas lécet állítottak fel az alkotmány módosításában. Például, míg a nyilvánosság 54% -a ellenzi a meleg házasságok törvényesítését, a Pew közvélemény-kutatása szerint csak 32% támogatja az alkotmánymódosítást.
1989 óta, amikor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 5-4-ben kimondta, hogy a zászló meggyalázása a szólásszabadság alkotmányosan védett formája, a Kongresszus rendszeresen felvette a zászlóégető módosítást. Tegnap este olyan közel állt a jóváhagyásához, mint valaha; a szenátus 66-34-es igen szavazata csak egy szavazat volt félelmetes attól a kétharmados többségtől, amely szükséges ahhoz, hogy az ilyen módosítást az államoknak megerősítésre küldje.
A zászló lobogása
Nem számít, mi történt a kongresszusban, sok amerikai repülni fog az Old Glory-ban, nemcsak a következő július 4-i ünnepen, hanem az év során különböző időpontokban. A Pew 2005-ös felmérése szerint a felnőttek mintegy 64% -a azt mondja, hogy otthon, az irodában vagy az autóján állítja a zászlót. Ez a szám némileg csökken 2002-hez képest, amikor a szeptember 11-i támadások nyomán az amerikaiak száma, akik szerint a zászlót kitűzték, 75% -ra emelkedett. A 2005-ös adat azonban valamivel magasabb, mint az 1980-as és 1990-es években végzett hasonló felmérések által regisztrált szint.
A 2005-ös felmérés azt is megállapította, hogy az Old Glory a legnehezebb edzéseket a vidéki területeken végzi. A vidéki lakosok mintegy háromnegyede (76%) azt állítja, hogy zászlót mutat, míg a külvárosi lakosok 65% -a és a városlakók 54% -a. Emellett több republikánus (78%) számol be a zászló megjelenítéséről, mint a demokraták (57%) vagy a függetlenek (60%).
A hazafiság nem függ az iraki háború támogatásától
Az amerikaiak döntő többsége hazafiasnak tartja magát. Egy 2003-as Pew-felmérésben több mint kilenc-tíz vagy teljesen (56%), vagy többnyire (35%) egyetértett azzal a kijelentéssel: „Nagyon hazafias vagyok.”
Manapság azonban nagyon kevesen keverik össze a hazaszeretetet az iraki háború támogatásával. A CBS News múlt márciusi közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 83% -a úgy vélte, hogy valaki akkor is hazafias lehet, ha nem támogatja a háborút, míg csak 12% nem értett egyet. Még 2004 májusában, egy Pew-felmérés kissé eltérő kérdésére válaszolva, 22% azt mondta, hogy hazafiatlan a háború kritizálása; míg 23% szerint ez hazafias, 49% pedig egyiket sem.
Hazafias igen, de kulturálisan felsőbbrendű?
Az amerikaiak ugyan nagyon hazafiak, de nem tűnnek ki kulturális fölényükkel, legalábbis nem a nyugati világon kívüli nemzeti nyilvánossággal összehasonlítva.
Egy 2002-es Pew Global Attitudes Project felmérés során az amerikaiak 60% -a egyetértett azzal a kijelentéssel: 'Népünk nem tökéletes, de kultúránk felülmúlja másokét.'
Ez az amerikaiakat a megkérdezett 43 nemzeti nyilvánosság alsó harmadába helyezte, messze elmaradva olyan megyéktől, mint Indonézia (90% teljesen vagy többnyire egyetértett a kijelentéssel), Dél-Korea (90%), Egyiptom (88%), Mexikó (86%) , India (85%), Mali (80%), Üzbegisztán (77%), Bolívia (77%), Tanzánia (77%) és Bulgária (74%).
A nyugat-európai nyilvánosság körében viszont még kevésbé volt hajlandó a kulturális fölény érvényesítésére, mint az Egyesült Államokban. Az olaszok csupán 55% -a értett egyet a kijelentéssel; akárcsak a németek 40% -a; a britek csupán 37% -a; és csak a franciák 33% -a, ez a legkevesebb százalék a megkérdezett 43 nemzet bármelyike között. (Ennyit az arrogáns franciákról!)
A demokráciához való hozzáállás
Július 4-én ünnepeljük a demokrácia születését - amely még 1776-ban újszerű és radikális kormányzati forma volt.
Többé nem. A világszerte a közvéleményt tesztelő World Values Survey rendszeresen felteszi a következő egyetértő vagy nem egyetértő kérdést: 'Lehet, hogy a demokráciának vannak problémái, de jobb, mint bármely más kormányzati forma.' Az Egyesült Államokban utoljára 1999-ben tették fel ezt a kérdést; A válaszadók 85% -a egyetértett.
Bár ez a százalék jelentős, alig helyezi az amerikaiakat a harmadik helyre a több mint 80 közönség között, akik 1994 és 2004 között feltették ugyanazt a kérdést. Az olyan nemzetek népei, mint Izland, Banglades, Venezuela, Albánia és Horvátország, még szélesebb körű támogatást fejeztek ki demokrácia mellett, mint az Egyesült Államok válaszadói.
| Egyetért erősen | Egyetért | EGYETÉRT (HÁLÓ) |
| Világértékek felmérés adatai |
