Fő jelentés

Közösségi profilok

Mielőtt alaposan megvizsgálnánk a helyi hírfogyasztási szokásokat a különböző típusú közösségekben, kritikus fontosságú leírni a népességükön belüli legfontosabb demográfiai különbségeket. Az elemzés azt mutatja, hogy a különböző méretű közösségek lakói különböznek a felmérésbe bevont demográfiai, attitűd és magatartásformáktól, amelyek közül sok közvetlenül kapcsolódhat a lakosok helyi hírek iránti érdeklődéséhez és ahhoz, hogy a különféle médiumokat hogyan használják a helyi lépések nyomon követésére. számukra érdekes témák. Így a helyi hírfogyasztási eredmények kontextusba helyezése érdekében az alábbiakban bemutatjuk azokat a közösségi profilokat, amelyek kiemelik a négy demográfiai, szemléletbeli és technológiával kapcsolatos viselkedési különbségeket a négy közösségtípus között.


Megoszlás a közösségi típusok között

A jelentés alapját képező közösségi jelöléseket a felmérés válaszadói maguk jelentik be. A felmérés a következő kérdést tette fel:


Az alábbiak közül melyik jellemzi legjobban azt a helyet, ahol most élsz: egy nagy várost, egy külvárost, egy nagy város közelében, egy kis várost vagy egy vidéket?

Erre a kérdésre válaszolva több mint egyharmad (37%) kisvárosként vagy városként írja le közösségét, míg nagyjából tízből kettő azt mondja, hogy a másik három közösségtípusban élnek.

1.ábra

Jelentős demográfiai különbségek a közösség típusa között



A népesség életkora az egyik legjelentősebb különbség a közösségtípusok között. A városi populációk sokkal fiatalabbak, mint a más típusú közösségeké. A városi lakosok egyharmada 18 és 29 év közötti, míg a többi közösségtípusban tízből kettő vagy annál kevesebb. Tíz nagyvárosban több mint négyen az „Y generáció” (18-34 évesek), ami lényegesen magasabb, mint a más típusú közösségekben élő fiatal felnőttek aránya.


A korosztály másik végén a vidéki közösség lakói általában idősebbek, mint a lakottabb területeken élők. Vidéken a lakosok fele (51%) 50 éves vagy annál idősebb, köztük 21% 65 éves vagy annál idősebb. Más típusú közösségekben az 50 éves és idősebb lakosok aránya közelebb van a 40% -hoz vagy annál kevesebbhez. Ezenkívül a vidéki lakosok 26% -a nyugdíjas, míg más típusú közösségekben 20% vagy kevesebb lakos él.

Az elővárosi és a kisvárosi lakosság egyenletesebben oszlik meg a korcsoportok és generációk között, bár a kisvárosok és városok népessége ferdebb, mint az elővárosi területek. A nagyvárosok mellett a kisvárosokban és a városokban él a legnagyobb az Y generáció lakóinak aránya.


2. ábra

A nemek közötti megkülönböztetés a közösségtípusok között kicsi, bár a városi és a vidéki közösségek kissé ferde férfiak (52, illetve 53% férfiak). A külvárosi és a kisvárosi lakosság viszont aránytalanul nő (53, illetve 55% nő).

A külvárosi lakosok kiemelkednek felsőoktatási és jövedelmi szintjükből, a többi közösséghez képest. A külvárosi lakosok a legalkalmasabbak és a háztartások jövedelme a legmagasabb a négy közösségtípus közül. 10-ből négyen (42%) négyéves vagy annál magasabb végzettséggel rendelkeznek, míg a másik három közösségtípusban 30% vagy annál kevesebb. Sőt, 37% -uk szerint a háztartások éves jövedelme 75 000 dollár vagy annál magasabb, ami jóval magasabb, mint az a 20% -os vagy kevesebb lakos más közösségekben, akik ezt a jövedelemszintet jelentik.

A különböző populációk faji / etnikai összetételét tekintve a vidéki közösségek aránytalanul fehérek (82%), míg a nagyvárosokban mind afroamerikai (19%), mind spanyol (22%) lakosok aránya a legnagyobb.

3. ábra

Végül, míg mind a négy közösség lakói ugyanolyan rendszerességgel vesznek részt a vallási szolgálatokon, politikai felépítésük meglehetősen változatos. Míg a nagyvárosi lakosok jellemzik magukat leginkább demokratának és politikailag liberálisnak, addig a kisvárosok / városok lakói a legvalószínűbbnek, hogy politikailag függetlennek vallják magukat. Az elővárosi lakosság ferde a republikánusokkal, akárcsak a vidéki közösségek. A vidéki lakosok azt is mondják, hogy politikailag konzervatívak.


4. ábra

Technikai használat a különféle közösségtípusok lakói között

A külvárosi közösségek lakói technológiai szempontból a leginkább bedugtak. Nagy valószínűséggel számítógépük, táblagépük, például iPadjük vagy mobiltelefonjuk van, és a városi lakosokkal együtt a legmagasabb az internet és a közösségi oldalak használatának aránya. A nagyvárosiak a külvárosi lakosok mögött állnak a számítógépek és a mobiltelefonok tulajdonosi arányában, és mind a négy közösségi típus közül a legvalószínűbbek, hogy Twitter-felhasználók.

A kisvárosi népesség elmarad a városi és külvárosi népességtől, de megelőzi a vidéki térségekben élőket a technikai eszközök birtoklása és az internethasználat szempontjából. Nem meglepő, hogy a vidéki lakosok technológiai szempontból a legkevésbé elkötelezettek a négy csoport közül, és legkevésbé valószínű, hogy számítógépet vagy mobiltelefont birtokolnak, illetve hogy az internetet vagy a közösségi oldalakat használják.

5. ábra

Közösségi részvétel a különböző típusú közösségekben

A vidéki térségek lakói a legerősebb közösségi kötelékeket tárják fel, amelyeket a közösségben fennálló hosszú élettartamuk és az a tény jelent, hogy szomszédaik „mindent” ismerik. Valószínűbb, hogy más közösségtípusok lakói ugyanabban a közösségben tartózkodtak vagy „egész életükben”, vagy több mint 20 éve (43% vs. 24% nagyváros, 23% külváros, 28% kisváros) és a négy csoport közül a legvalószínűbb, hogy „minden” ismerik szomszédaikat (40% vs. 19% nagyváros, 27% külváros, 28% kisváros / város).

A nagyvárosi lakosok a legkevésbé kötődnek közösségükhöz, és valószínűleg csak rövid ideig éltek közösségükben, és úgy nyilatkoznak, hogy nem ismerik szomszédaikat. A nagyvárosi lakosok is nagy valószínűséggel fejezik ki ambivalenciájukat lakóhelyükkel kapcsolatban azzal, hogy közösségüket „tisztességes” vagy „szegény” lakóhelyként jellemzik.

A külvárosi lakosok pozitívabban viszonyulnak közösségeikhez és bíznak abban, hogy képesek befolyásolni helyi területüket, mint néhány más közösségi csoport. A külvárosokban élők nagy valószínűséggel „kiváló” vagy „jó” lakóhelyként értékelik közösségüket, és azt mondják, hogy „nagy” vagy „mérsékelt” hatással lehetnek arra, hogy közösségüket jobb lakóhelygé tegyék. A vidéki lakosok legkevésbé érzik úgy, hogy pozitívan befolyásolhatják közösségüket.

6. ábra

Általános hírérdeklődés a különböző típusú közösségekben

Az Egyesült Államok különböző típusú közösségeiben élő amerikaiak hasonló érdeklődésűek a hírek lépést tartása iránt, és nem mutatnak jelentős különbségeket a helyi vagy nemzetközi hírek kifejezett követése iránti érdeklődésükben. Az amerikaiak több mint fele az összes közösségben azt jelzi, hogy „nagyon” szívesen lépést tartanak a hírekkel (a kisvárosokban 53% -tól a külvárosi közösségek 60% -áig terjednek). Az összes közösség hasonló aránya azt mondja, hogy a nemzetközi híreket szorosan figyelemmel kísérik, függetlenül attól, hogy mi történik (a vidéki közösségek 54% -ától a nagyvárosokban 58% -ig). Az országos hírek iránti érdeklődés az elővárosi lakosok körében lényegesen nagyobb, mint más lakosság körében, háromnegyedük (74%) szorosan követi az országos eseményeket, függetlenül a zajló eseményektől, szemben az összes többi közösség 67% -ával.

A helyi hírek iránti érdeklődés a különböző közösségtípusok között is folyamatosan magas. Az összes közösség lakóinak kétharmada vagy annál nagyobb számban számol be a helyi hírekről, még akkor is, ha semmi fontos dolog nem történik. A legalacsonyabb a helyi új érdeklődés a nagyvárosokban, ahol a lakók 68% -a azt mondja, hogy rendszeresen lépést tartanak a helyi hírekkel. A legmagasabb szint a vidéki területeken van, 73% -uk követi a helyi eseményeket.

7. ábra 8. ábra

Ezenfelül az ilyen típusú közösségek lakói hasonlóak a helyi hírkörnyezetről alkotott átfogó nézeteikben. Nincsenek statisztikailag szignifikáns különbségek a közösség típusai között abban, hogy a lakosok a helyi hírek kedvenc forrását preferálják-e, vagy abban, hogy mennyire biztosítják számukra a helyi hírforrások a szükséges információt. Összességében a felnőttek több mint felének (55%) van kedvenc helyi hírforrása (ez a vidéki lakosok 53% -ától a városiak 58% -áig terjed).

Összességében a felnőttek többsége minden közösségtípusban arról számol be, hogy helyi hírforrásaik a számukra fontos információk teljes vagy nagy részét átadják. Összességében az összes felnőtt közül körülbelül egyharmad (31%) szerint a helyi hírforrások adjákmindenszámukra fontos információ további 58% -a szerint ezek a források legalábbnéhányaz általuk érdekelt információk (összesen a 89% -os válaszkategória esetében). Különböző típusú közösségekben e két válasz együttesen nagyon kevéssé változik: a vidéki területeken a legalacsonyabb 87% -tól a nagyvárosokban a 91% -ig, a közösségtípusok között nincsenek jelentős különbségek.

Noha a nagyvárosok, külvárosok és kisvárosok lakóinak enyhe többsége mind azt találja, hogy megtaláljakönnyebbhogy a mai hírekkel és információkkal lépést tartsanak, mint öt évvel ezelőtt, vidéki társaik lényegesen ritkábban tartják ezt a véleményt. Míg a vidéki lakosok valamivel kevesebb, mint fele (46%) szerint ma könnyebb lépést tartani a helyi hírekkel, ugyanez vonatkozik a nagyvárosiak 59% -ára, a külvárosi felnőttek 60% -ára és a felnőttek 55% -ára kis városokban. Ennek oka részben az lehet, hogy az amerikaiak vidékiek támaszkodnak a hagyományos médiára a hírek és információk gyűjtése során. Ez tükrözheti a közösségük által a szélessávhoz való viszonylag korlátozott hozzáférést és / vagy a szélessávú hozzáférés relatív újszerűségét is. Ezt az alábbiakban tárgyaljuk.

A különböző közösségek lakói körében érdekes helyi témák

Ebben a felmérésben arról kérdeztük a válaszadókat, hogy 16 különböző hír- és információs témát követtek-e. Az alábbi ábra bemutatja általános érdeklődésüket ezek iránt:

9. ábra

Az összes felnőtt körében a felmérés adatai szerint a legszorosabban követett helyi témák az időjárás, a legfrissebb hírek, a politika és a bűnözés, ezeket mind a kétharmad vagy annál magasabb szilárd többség követi. Kicsit kevésbé népszerű, de még mindig a felnőttek fele vagy annál nagyobb figyelemmel kíséri a művészetet és a kultúrát, a helyi vállalkozásokat, az iskolákat és az oktatást, a közösségi és környékbeli rendezvényeket, az éttermeket, az adókat és a forgalmat. Kevesebb megkérdezett válaszadó követi a helyi híreket a lakhatásról, az önkormányzati tevékenységről, az álláslehetőségekről, a szociális szolgáltatásokról vagy az övezetekről. Körülbelül 10 felnőttből vagy ennél kevesebb felnőtt követi ezeket az utóbbi helyi témákat.2

A legtöbb esetben a négy különböző típusú közösség lakói nem különböznek az általuk követett helyi témákban. A 16 megkérdezett helyi téma közül 11 esetében nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a közösség típusa között az egyes témákat követő lakosok százalékában.

De különbségek vannak közösségtípusonként az általunk vizsgált helyi hírek öt témájában - művészet és kultúra, helyi éttermek, forgalom, adók és lakhatás. Az adók kivételével a vidéki lakosok ritkábban követik ezeket a témákat. Nem világos, hogy a vidéki lakosok kevésbé hajlandóak-e ezeket a témákat követni a kevésbé belső érdeklődés miatt, vagy azért, mert ezek a tevékenységek kevésbé gyakoriak vagy kevésbé relevánsak vidéki közösségükben, mint a városi vagy elővárosi közösségekben. Feltehetően ez utóbbi több választási lehetőséget kínálna ezeken a színtereken, és több helyi lefedettséget szerezne.

A külvárosi lakosok közül kiemelkedik a legvalószínűbb, hogy a helyi adózási kérdésekről, valamint a helyi művészetekről és kultúráról szóló híreket követi.

10. ábra

Különböző típusú közösségekben használt helyi hírforrások

A helyi témák követéséhez használt források száma

A nagyvárosok és külvárosok lakói hetente több helyi hírforrást használnak, mint más típusú közösségek lakói. A külvárosi és városi lakosság körében 10 lakosból körülbelül kettő (20% nagyváros, 18% külváros) jelent hetente legalább hat helyi információforrást. Ez a szám körülbelül minden tizedik a kisvárosok (13%) és a vidéki térségek (11%) lakói között. Sőt, a nagyvárosok és külvárosok lakói hetente nagyobb számú helyi hírforrást használnak (3,6, illetve 3,7), mint a kisvárosokban vagy vidéken élők (átlagosan 3,3 mindegyikre).

11. ábra

Legalább hetente használt helyi információforrások

A városi és külvárosi lakosok is szélesebb körben használjákfajtaa helyi hírforrások rendszeresen. A városi (45%) és a külvárosi (51%) lakosok közel fele a hagyományos, online kombinációt használjaésmobil helyi média a helyi hírek megszerzéséhez, szemben a kisvárosokban élők 38% -ával és a vidéki lakosok 27% -ával.

Összességében elmondható, hogy a kisvárosokban és a vidéken élők nagyobb valószínűséggel támaszkodnak a helyi média hagyományos formáira, mint a nagyobb városokban és külvárosokban. Nagyjából 10-ből három lakos él ezekben a kevésbé lakott helységekben kizárólag olyan hagyományos információforrásokra, mint a nyomtatott újságok és a helyi televíziós közvetítések (31, illetve 34%), szemben a nagyvárosok lakóinak 21% -ával és az élők 16% -ával. külvárosi közösségekben. Ezt a tényt a kis városi és vidéki lakosok ízlése vezérelheti, és befolyásolhatja az a tény is, hogy legalább néhány kisebb közösségben az új információforrások száma korlátozott.

12. ábra

Míg összességében a nagyvárosi lakosok a legvalószínűbbek a helyi hírmédia mindhárom fő típusának kombinációját használni, ugyanakkor őklegkevésbévalószínűleg felhasznál bizonyos helyi információforrásokat, például újságokat nyomtat és tévéhíreket sugároz. Ehelyett a városi lakosok általában helyi információforrásokat használnak, például internetes kereséseket, Twittereket, blogokat, valamint a tévék és újságok webhelyeit. A vidéki lakosok ezzel szemben alegkevésbévalószínűleg megkeresi a helyi hírek online forrásait, és nem meglepő, tekintve, hogy alacsonyabb a technológiai felhasználásuk más lakossághoz képest.

A városi lakosok támaszkodása a helyi hírforrások nagyobb számához és sokféleségéhez abból adódhat, hogy a városlakók általában fiatalabbak és technológiai értőbbek, mint vidéki társaik, és több utat kínálnak számukra a hírek és információk összegyűjtésére. Bár az internethasználat elterjedt minden közösségtípusban, a nagyvárosok és külvárosok lakói nagyobb valószínűséggel használják az internetet, mint a kisvárosokban vagy a vidéki területeken élők. A nagyvárosokban élők szintén nagyobb valószínűséggel használják a Twitter szolgáltatást, mint mások, a vidéki lakosok pedig kevésbé, mint a nagyvárosokban vagy a külvárosokban élők, hogy szociális hálózatok használói legyenek.

Az egyéb megállapítások mellett az elővárosi lakosok jobban szereznek helyi információkat a rádiótól, mint a kisebb városokban élők (55% vs. 46%). És a szájról szájra szélesebb körű helyi információforrás mind a kisvárosokban, mind a vidéki területeken, mint a külvárosi közösségeknél.

13. ábra

Hogyan járnak a helyi újságok a különböző közösségekben?

Kevés különbség van a különböző közösségek lakói között abban, hogy elkötelezik magukat a helyi újság iránt, vagy abban a hatásban, amelyre számítanak, ha a helyi újság nem létezne. A kisvárosi lakosok (61%) és a nagyvárosiak (54%) a legkevésbé valószínűnek mondják, hogy hatása lenne, ha a helyi újság már nem létezne, külvárosi (59%) és vidéki (56%) lakosokkal esik valahol a kettő közé. A nagyvárosi lakosok is kevésbé hajlandóak fizetni a helyi hírekért, mint más közösségekben élők. Kevésbé valószínű, hogy bármely más típusú közösség lakói fizetnek egy helyi újságot (22% vs. 40% külváros, 33% kisváros, 37% vidéki), és jelenleg a legalacsonyabb a jelentett olvasói arány heti rendszerességgel (34% vs. 40% külváros, 42% kisváros, 41% vidéki). Ez részben abból fakadhat, hogy a városi lakosok több választási lehetőséget kínálnak az információkhoz való hozzáféréshez, és szükségük lehet arra, hogy kevésbé függjenek a fizetett újságoktól a kívánt anyagok megszerzéséhez.

Összeállítva: Hogyan követik a különféle közösségekben élők a helyi híreket?

Figyelembe véve azt a tényt, hogy a különféle közösségtípusok lakói különböznek az általuk használt helyi hírforrásoktól (a nagyvárosiak nagyobb valószínűséggel használják a nem hagyományos médiaformákat, a vidéki térségben élők pedig nagyobb mértékben támaszkodnak a hagyományos formákra, például a helyi nyomtatott újságok és televíziós közvetítések), ez a szakasz azt vizsgálja, hogy mely forrásokat használják az adott helyi típusok követésére ezekben a különböző közösségi típusokban.

Nagyvárosok

Összességében elmondható, hogy a nagyvárosiak inkább a nem hagyományos online forrásokat részesítik előnyben, amikor a 16 megkérdezett helyi téma közül négyről információt szereznek. Ezek a városiak négy további témában a hagyományos és a nem hagyományos média kombinációját részesítik előnyben, a fennmaradó nyolc téma pedig a média hagyományosabb formáira, például a nyomtatott újságokra és a televíziós közvetítésekre támaszkodik. Kimondottan:

  • Az internet a nagyvárosiak legfőbb helyi hírforrása, amikor információkat szereznek a helyi éttermekről (40%), más helyi vállalkozásokról (38%), a lakhatási kérdésekről (22%) és az iskolákról (28%).
  • Az internet és a nyomtatott újságok vagy televíziós hírek kombinációja a legfőbb forrás, amelyet a városi lakosok idéznek a helyi munkahelyekről, művészetekről és kultúráról, közösségi eseményekről és adókról szóló hírek nyomán.
  • A televíziós hírek a városi lakosok preferált forrásai a helyi hírekről (55%), az időjárásról (54%), a bűnözésről (30%), a politikáról (30%) és a forgalomról (21%).
  • A média hagyományos formáinak kombinációját előnyben részesítik a városi lakosok, hogy nyomon kövessék a területrendezéssel, a szociális szolgáltatásokkal és a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos információkat

Vidéki területek

A városi lakosokkal ellentétben a vidéki területeken élők jobban kötődnek a média hagyományos formáihoz, hogy lépést tartsanak a helyi érdeklődési témákkal. A vidéki lakosok 16 témából 12-et főleg hagyományos médián keresztül követnek, mint például nyomtatott újságok és helyi televíziós hírek, a fennmaradó négy témát pedig hagyományos és nem hagyományos helyi hírforrások kombinációján keresztül. Kimondottan:

  • A vidéki lakosok közül a nyomtatott újságok részesítik előnyben a közösségi események (28%), a bűnözés (41%), az adók (22%), a helyi önkormányzatok (26%), a művészet és a kultúra (26%), a munkahelyek (21%) nyomon követését. , övezet (19%) és szociális szolgáltatások (18%)
  • A televíziós hírek a vidéki lakosok által preferált források a helyi híradásokhoz (55%), az időjáráshoz (64%), a politikához (34%) és a forgalomhoz (20%).
  • A vidéki lakosok a hagyományos és nem hagyományos források kombinációjára támaszkodva gyűjtik össze az információkat a helyi éttermekről, más vállalkozásokról, lakásokról és iskolákról

Nagyváros külvárosa

Az elővárosi területek lakói számos hagyományos és nem hagyományos helyi hírforrásra támaszkodnak, hogy lépést tartsanak a helyi témákkal. Kimondottan:

  • A külvárosi lakosok elsősorban az internetre támaszkodnak a helyi éttermek (38%), más vállalkozások (30%) és a helyi munkahelyek (22%) követésében; a televíziós híreket keresik az időjárás (54%) és a legfrissebb hírek (62%) után
  • Ez a csoport inkább a forgalmi híreket követi televízión és rádión keresztül
  • A külvárosi lakosság leginkább a helyi újságokra támaszkodik a helyi bűnözés (35%), adók (25%), iskolák (24%), helyi önkormányzatok (22%), közösségi események (21%), körzetek (18%) és lakhatás ( 25%)
  • Végül ez a népesség ugyanúgy támaszkodik a helyi újságra és a helyi televízióra a szociális szolgáltatásokról (9% televízió, 9% újság), a művészetről és a kultúráról (újság 28%, a televízió 24%) és a politikáról (televízió 26%, 25 újság) %)

Kis város / város

Kisvárosokban a meghatározott helyi témák követésére használt források hasonlóak a vidéki területekhez, meglehetősen erősen preferálva a hagyományos forrásokat, például a helyi újságokat és a televíziókat. Ezek a kisváros lakói a helyi televízióra és újságokra támaszkodva követik a 16 feltett téma közül 13-at.

  • Ez a lakosság inkább a helyi újságot részesíti előnyben a helyi időjárásról (59%), a bűnözésről (43%), a közösségi eseményekről (30%), az iskolákról (25%), a művészetről és a kultúráról (25%), az adókról (24%), lakhatás (21%), területrendezés (18%), helyi önkormányzat (19%) és szociális szolgáltatások (14%)
  • Leginkább a televíziós hírekre támaszkodnak a helyi híradásokban (53%)
  • A kisvárosok meglehetősen egyenlő mértékben támaszkodnak a forgalom és a helyi politika hagyományos forrásainak kombinációjára
  • A fennmaradó három témakörben a kisvárosiak inkább az internetet (éttermeket) vagy az internet és a hagyományosabb források (helyi vállalkozások, munkahelyek) kombinációját használják.

Vezető helyi hírfogyasztók: Digitális „Hírek résztvevői” és mobil hírfogyasztók

A felmérés válaszadóitól megkérdezték, részt vettek-e valaha a helyi hírtartalmak fogyasztásával kapcsolatos nyolc online tevékenység valamelyikében. Ezek az elemek a következőket tartalmazták:

  • e-mailben elküldöm valakinek egy helyi hír vagy egy helyi videó linkjét,
  • hírek vagy információk közzététele a helyi közösségről egy közösségi oldalon vagy a Twitteren,
  • egy helyi hír vagy egy helyi blog kommentálása online,
  • a kezdőlap testreszabása a kedvenc helyi információk, hírforrások vagy témák felvétele érdekében,
  • hozzájárulás online beszélgetésekhez vagy üzenőfalakhoz a helyi közösségről,
  • a helyi hírek tartalmának címkézése, vagy
  • cikk, véleménycikk, kép vagy videó közzététele a helyi közösségről egy online híroldalon

Azok a válaszadók, akik e tevékenységek közül legalább egyre igent mondtak, a „helyi hírek résztvevői” közé tartoznak. Az összes felnőtt 41% -a tartozik ebbe a kategóriába.

A külvárosi lakosok minden más csoportnál nagyobb valószínűséggel vesznek részt aktívan a helyi hírkörnyezetben, őket pedig a nagyvárosok lakói követik. A külvárosi lakosok körülbelül fele (53%) részt vett valamilyen módon a helyi hírek vagy információk megosztásában vagy létrehozásában, a nagyvárosiak 45% -a pedig tett valamilyen intézkedést, amely őket helyi hírek résztvevőinek minősíti. Ehhez képest a kisvárosi vagy vidéki lakosok körülbelül egyharmada vett részt ezen tevékenységek egyikén.

14. ábra

A helyi hírek részvételi intézkedésében szereplő egyes tételek közül a nagyvárosiak mondják a legvalószínűbbnek, hogy a tevékenységet folytatták, a legkevésbé pedig a vidéki lakosok. A különféle típusú közösségek lakói azonban nem különböznek egymástól abban, hogy a saját témájú cikkeiket, véleménycikkeiket vagy videóikat közlik-e helyi kérdésekről, online beszélgetésekben vagy üzenőfalakon való részvételükben, vagy a helyi hírek honlapjának testreszabásában. tartalom.

15. ábra

Mobileszközök (mobiltelefonok vagy táblagépek) online hírek vagy információk gyűjtésére a helyi közösségről, a helyi forgalomról, éttermekről és hasonlókról gyakoribb a nagyvárosi és külvárosi lakosok körében, mint a kisebb városokban vagy a vidéki területeken élők körében. Összességében a városi (53%) és a külvárosi (57%) lakosok több mint fele mobiltelefont vagy táblagépet használ valamilyen helyi hír vagy információ online eléréséhez, szemben a kisvárosok 45% -ával és a vidéki lakosok 35% -ával.

A mobil hírfogyasztás specifikus típusait vizsgálva tíz nagy városi és külvárosi lakos közül hat használ mobileszközöket egy helyi étterem megtalálásához, szemben a kistelepülések vagy a vidéki területek fele vagy kevesebb lakosával. A külvárosokban élők nagy valószínűséggel mobileszközöket használnak kuponok vagy kedvezmények megszerzésére a helyi üzletekben, míg a nagyvárosok lakói mobileszközeiket a helyi forgalomra vagy közlekedésre vonatkozó információk megszerzéséhez.

16. ábra