• Legfontosabb
  • Spanyolok
  • II. Foglalkoztatás és munkanélküliség a recesszió és a fellendülés során

II. Foglalkoztatás és munkanélküliség a recesszió és a fellendülés során

A 2007 decemberétől 2009 júniusáig tartó nagy recessziót több okból is találóan nevezik meg. Az Egyesült Államokban a második világháború óta tartó leghosszabb gazdasági visszaesés emberek millióit vesztette el a munkából, a munkanélküliségi ráta 30 éves csúcsra emelkedett, és a hosszú távú munkanélküliséget soha nem látott szintre emelte.12.

A gazdasági visszaesés során a munkahelyek elvesztése a nagy recesszió utolsó 12 hónapjában összpontosult. A veszteségek súlyosak voltak az összes csoportban: őshonos és idegen születésűek, spanyol és nem spanyol, fehér, fekete és ázsiai. A felépülés azonban különböző irányokban zajlott a különböző munkavállalók számára. Különösen a bevándorlók szereztek munkát, míg a szülött bennszülöttek továbbra is munkahelyek elvesztését tapasztalják. Csak egy kivétel van ez alól az általános trend-bevándorló ázsiaiaktól a felépülés során, de őshonos származású társaik a helyreállítás során szereztek munkát.

Külföldi és bennszülött születésű foglalkoztatás és munkanélküliség

Az Egyesült Államok gazdasága 5,6 millió munkahelyet bocsátott ki 2008 második negyedévétől 2009 második negyedévéig: 4,5 millió munkahely az őshonos születésű és 1,1 millió munkahely a külföldi születésű munkavállalók számára (1. táblázat). Az elveszített munkahelyek bevándorlói aránya - 18,8% - valamivel magasabb volt, mint a bevándorlók munkaerő-aránya - 15,5% 2008 második negyedévében.13.

A foglalkoztatás zuhanása azt jelentette, hogy a nemzet munkaképes korú népességének kisebb részét munkába állították. Összességében a foglalkoztatási ráta a 2008. második negyedévi 62,7% -ról 2009 második negyedévében 59,7% -ra csökkent. 2009 előtt utoljára 1986 első negyedévében volt alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, mint 60%.14Mind az őshonos, mind a külföldi születésűek hasonló csökkenést tapasztaltak foglalkoztatási rátájukban: az őshonos szülőknél 62,4% -ról 59,3% -ra, a külföldi születésűek esetében 64,5% -ról 61,7% -ra.

Nem meglepő, hogy a munkanélküliségi ráta gyorsan emelkedett 2008-ról 2009-re. Az országos munkanélküliségi ráta 5,3% -ról 9,2% -ra nőtt a második negyedévről a második negyedévre. Az őshonos születésűek és az idegen szülöttek változásai gyakorlatilag megegyeztek, 5,3% -ról 9,2% -ra a szülött szülöttnél és 5,2% -ról 9,3% -ra az idegen születésűeknél.

Bár a recesszió utolsó évében a bennszülött és a külföldi születésű munkavállalók munkaerő-piaci eredménye hasonló volt, tapasztalataik a fellendülés első évében nagyon eltérőek voltak. A szülött bennszülöttek továbbra is elveszítik az állásukat, de a bevándorlók megfordították az áradatot. A bevándorlók tehát előrelépnek a munkaerő-piaci helyzetük visszaállításában a recesszió előtti szintre.

A foglalkoztatás tekintetében a gazdaság a fellendülés első évében 543 000 munkahelyet adott le. Ezek a veszteségek teljes egészében a bennszülött munkavállalókra hárultak, akik 1,2 millióval több munkahelyet vesztettek el 2009 második negyedévétől 2010 második negyedévéig. Ennek eredményeként a szülöttek foglalkoztatási rátája továbbra is lefelé haladt, 58,3% -ra 59,3% -ról, és a munkanélküliségi ráta tovább emelkedett, 9,2% -ra 9,7% -ra.

Éles ellentétben a külföldi születésű munkavállalók 656 000 munkahelyet szereztek 2009 és 2010 között. A foglalkoztatás növekedése elég erős volt ahhoz, hogy foglalkoztatási rátájukat 61,7% -ról 62,3% -ra emeljék, és munkanélküliségi rátájukat 9,3% -ról 8,7% -ra csökkentsék. A bevándorlók munkahelyeinek növekedése 2009 és 2010 között azonban nem volt elegendő a 2008 és 2009 között elvesztett 1,1 millió munkahely pótlására.



Spanyolok

A spanyolok jelentős visszaeséseket tapasztaltak a recesszióban, mint más csoportok. Az őshonos születésű spanyolok számára a gyógyulás az átlagosnál nagyobb veszteségeket eredményezett. Azonban a bevándorló spanyolok, akik a külföldön született munkaerő felét teszik ki, 2009 és 2010 között jelentős növekedést értek el a foglalkoztatásban.

2008 és 2009 között mind az őshonos, mind a külföldi születésű latinok foglalkoztatottsága nagymértékben visszaesett. Az őshonos születésű latinok 151 000 munkahelyet vesztettek, foglalkoztatási arányuk meredeken, 61,5% -ról 57,1% -ra, azaz 4,4 százalékponttal esett vissza (2. táblázat). A bevándorló spanyolok 643 000 munkahelyet vesztettek 2008 és 2009 között, és foglalkoztatási rátájuk 4,4 százalékponttal, 67,1% -ról 62,7% -ra is csökkent.

A bennszülött és a külföldi születésű spanyolok munkanélküliségi rátája 2009-ben megdöntötte a kétszámjegyű korlátot. Mindkettő esetében a munkanélküliségi ráta körülbelül 5 százalékponttal nőtt, az őshonos születésű latinok esetében 8,0% -ról 12,9% -ra, míg 11,0% a bevándorló latinoknál.

Az őshonos születésű latinok foglalkoztatottsága tovább csökkent a 2009-től 2010-ig tartó fellendülés révén. További 43 000 munkahelyet veszítettek, és foglalkoztatási rátájuk újabb meredeken, 57,1% -ról 54,7% -ra csökkent. A bennszülött spanyolok munkanélküliségi rátája 2010 második negyedévében elérte a 14,0% -ot.

Az ellenkezője igaznak bizonyult a bevándorló spanyolok esetében. 2009 második negyedévétől 2010 második negyedévéig 435 000 munkahelyet szereztek. Ez volt a bevándorlók által összességében megszerzett 656 000 munkahely többsége.tizenötEnnek eredményeként a külföldi születésű latinok foglalkoztatási rátája 62,7% -ról 63,7% -ra nőtt, munkanélküliségi rátájuk 11,0% -ról 10,1% -ra csökkent.

A múlthoz hasonlóan az építőipar vezetett a külföldi születésű spanyolok foglalkoztatásának biztosításában - 2009 és 2010 között 98 000 építőipari munkahelyet szereztek (3. táblázat). A bevándorló spanyolok számos más iparágban is találtak munkalehetőséget. Ebbe beletartozott 84 000 új munkahely a kórházi és egyéb egészségügyi szolgáltatásokban, egy olyan szektorban, amely általában jól teljesített a recesszióban, és 70 000 új munkahely a nagy- és kiskereskedelemben.

A bennszülött spanyolok számára az építőipar volt a fő forrás a munkahelyek elvesztésében a fellendülés során. Foglalkoztatásuk az ágazatban 2009-től 2010-ig 133 ezer fővel csökkent. Az elveszített munkahelyek többi vezető forrása a szállítás és a raktározás, valamint a nagy- és kiskereskedelem volt. Ez a két szektor együttesen elengedte a 92 000 bennszülött spanyolot.

Nem spanyolok

A latinokhoz hasonlóan a külföldi származású, nem spanyolok jobban teljesítettek a munkaerőpiacon a recesszió és a kilábalás során. A nagy recesszió utolsó 12 hónapjában az őshonos születésű nem spanyolok 4,4 millió munkahelyet vesztettek, foglalkoztatási ráta 62,4% -ról 59,5% -ra esett vissza, munkanélküliségi rátája 5,1% -ról 8,9% -ra nőtt (4. táblázat).

A recesszióban a külföldi születésű nem spanyolok veszteségei valamivel enyhébbek voltak, mint a bennszülötteknél. Külföldi születésű spanyolok is elvesztették az állásukat, összesen 412 000-et 2008 második negyedévétől 2009 második negyedévéig. A foglalkoztatási ráta 62,2% -ról 60,7% -ra eső csökkenése azonban szerényebb volt, a munkanélküliségi ráta pedig növekedett kevesebbel, 4,6% -ról 7,6% -ra.

A fellendülés csak a bevándorló nem spanyolok számára volt pozitív tapasztalat. Foglalkoztatásuk 220 ezerrel nőtt, foglalkoztatási rátájuk 60,7% -ról 60,9% -ra, munkanélküliségi ráta a 2009-es 7,6% -ról 2010-re 7,4% -ra csökkent.

Az őshonos születésű, nem spanyolok gyógyulása csak annyit jelentett, hogy kevesebb munkahelyet elvéreztek, mint a recesszió alatt. 2009 második negyedévétől 2010 második negyedévéig az őshonos születésű nem spanyolok 1,2 millió munkahelyet vesztettek, és foglalkoztatási ráta ismét csökkent, 59,5% -ról 58,6% -ra. Az őshonos születésű, nem spanyolok munkanélküliségi rátája 8,9% -ról 9,3% -ra nőtt.

A fellendülés során az őshonos születésű nem spanyolok munkahelyeinek elvesztése az étkezési, ivási és szállásszolgáltatásokra (529 000 kevesebb munkahely), az építőiparban (511 000) és a gyártásra (208 000) összpontosult (5. táblázat). Ezek a veszteségek meghaladták a szociális szolgáltatások (149 000 további munkahely), a kórházi és egyéb egészségügyi szolgáltatások (145 000) és a közigazgatás (142 000) szerény munkahely-elnyerését.

A kórházi és egyéb egészségügyi szolgáltatások a külföldi születésű nem latin-amerikai állampolgárok munkahelyteremtésének fő forrását jelentették a gyógyulásban. 2009 és 2010 között 89 000 munkahelyet hoztak létre ebben az ágazatban, valamint 58 000 munkahelyet szereztek a szállítás és raktározás területén, valamint 52 000 munkahelyet a szakmai és egyéb üzleti szolgáltatások területén.

Nem spanyol fehérek, feketék és ázsiaiak

A feketék munkaerő-piaci eredményei történelmileg elmaradtak a többi csoport eredményeitől. Ez a recesszió és a fellendülés nem volt kivétel. A nem spanyolok által 2008-tól 2009-ig elvesztett 4,8 millió munkahely közül a feketék 987 000-et tettek ki (6. táblázat). A munkanélküliségi ráta a 2008. második negyedévi 9,2% -ról 2009 második negyedévére 14,9% -ra nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig 58,4% -ról 53,8% -ra csökkent.

A feketék tapasztalatai a gyógyulásban szintén összefüggésbe hozták születésüket. A bennszülött feketék 2009 és 2010 között további 142 000 munkahelyet vesztettek el. Egy év gazdasági fellendülés után is az őshonos születésű feketék munkaképes korú népességének alig fele - 51,4% - foglalkoztatott 2010 második negyedévében. A munkanélküliség az őshonos feketék aránya 15,4% -ról 16,3% -ra emelkedett. Ezzel szemben a külföldön született feketék 81 000 munkahelyet szereztek 2009 és 2010 között, és a foglalkoztatási ráta emelkedett (62,8% -ról 66,6% -ra) és csökkent a munkanélküliségi ráta (11,4% -ról 10,7% -ra).

A nem latin-amerikai fehérek alkotják a munkaerő legnagyobb csoportját, és ők jelentették a 2008 és 2009 között megszűnt munkahelyek többségét, az összes 5,6 millióból 3,6 milliót (7. táblázat). Más szempontból azonban a recesszió kevésbé volt súlyos számukra. Foglalkoztatási rátájuk 63,1% -ról 60,6% -ra esett vissza kisebb mértékben, mint más csoportoké, és a munkanélküliségi ráta, 4,3% -ról 7,7% -ra nőtt, nem nőtt olyan gyorsan.

A külföldön született fehérek, mint a fekete és a latin bevándorlók, munkahelyeket szereztek a gyógyulás során. Valójában a helyreállítás során szerzett munkahelyek száma 214 000-rel több, mint a 2008 és 2009 közötti 158 000 munkahely elvesztése. A külföldön született fehérek foglalkoztatási rátája is növekedett a fellendülés során, 56,3% -ról 58,0% -ra , munkanélküliségi rátájuk 7,0% -ról 6,3% -ra csökkent.

A legtöbb őshonos születésű csoporthoz hasonlóan a bennszülött fehérek is jelentős számú munkahelyet vesztettek a gyógyulás során. A 2009 második negyedévétől 2010 második negyedévéig elvesztett 1,2 millió munkahelyük foglalkoztatási rátája 60,8% -ról 59,9% -ra csökkent. Emellett a bennszülött fehérek munkanélküliségi rátája a 2009. évi 7,7% -ról 2010-re 8,1% -ra emelkedett.

Az ázsiaiak munkaerő-piaci tapasztalatai eltérnek másokétól a recesszió és a kilábalás során. Bár az őshonos születésű ázsiaiak rosszabbul jártak a recesszióban, mint a külföldi származású ázsiaiak, gyorsabban gyógyulnak. 2009 második negyedévétől 2010 második negyedévéig az őshonos születésű ázsiaiak 208 000 munkahelyet szereztek, foglalkoztatási ráta 55,2% -ról 58,6% -ra, munkanélküliségi ráta 9,9% -ról 8,7% -ra csökkent (8. táblázat).

A fellendülés első évében azonban a külföldön született ázsiaiak 102 000 munkahelyet vesztettek, foglalkoztatási ráta újabb csökkenést tapasztalt, 63,9% -ról 61,6% -ra, és munkanélküliségi rátájuk tovább emelkedett, 6,7% -ról 7,0% -ra.