A minta tervezésének hatása a statisztikai következtetésre

Iskolákkal kapcsolatos kérdések a felmérésben

Végső felsővonal, 2004.12.14

Adatok 2004. október 26-tól november 28-ig

A Princeton Survey Research International munkatársai a Pew Internet & American Life Projektnél

Minta: n = 1100 szülő 12-17 éves korban
1100 12-17 éves (971 online tizenéves, 129 offline tizenéves)

Interjúk dátumai: 10.26.04 - 11.28.04

  • A hibahatár plusz vagy mínusz 3 százalékpont a szülőkön alapuló eredményeknél
  • Az online tinédzserek szülei alapján elért hibahatár plusz vagy mínusz 4 százalékpont
  • A hibahatár plusz vagy mínusz 3 százalékpont a tizenévesek alapján végzett eredményeknél
  • Az online tizenévesek alapján elért hibahatár plusz vagy mínusz 4 százalékpont

Hacsak másként nem jelezzük, a Q5 - MODEM kérdések minden szülőre vonatkoznak (N = 1100)

Q22Összességében úgy gondolja, hogy az e-mail és az internet JÓ dolog volt a gyermeke számára, ROSSZ dolog, vagy nem voltak sok vagy más hatásuk?



Q22 Összességében úgy gondolja, hogy az e-mail és az internet JÓ dolog volt gyermeke számára, ROSSZ dolog vagy menedékhely

Q23A szülők véleménye eltér az internet gyermekekre gyakorolt ​​hatásáról. Kérjük, mondja el, ha egyetért vagy nem ért egyet az alábbi állításokkal…

Q23 A szülők véleménye eltér az internet ma gyermekekre gyakorolt ​​hatásáról. Kérjük, mondja el, ha egyetért vagy nem ért egyet az alábbi állításokkal…

Hacsak másként nem jelezzük, a K1 - K40 kérdések minden tizenévesre vonatkoznak (N = 1100)

K3Neten jár valaha?3 K3 Van online kapcsolatod…

K4Hol jár online leggyakrabban az interneten?

K4 Hol jár online a legtöbbször online?

K7Az emberek eltérő véleményen vannak az internet ma gyermekekre gyakorolt ​​hatásáról. Kérjük, mondja el, ha egyetért vagy nem ért egyet az alábbi állításokkal…

K7 Az emberek eltérő véleményen vannak az internet ma gyermekekre gyakorolt ​​hatásáról. Kérjük, mondja el, ha egyetért vagy nem ért egyet az alábbi állításokkal…

Az azonnali üzenetküldést használó tizenévesek alapján (N = 736)

23 ÉVES VAGYOKNem mindenki használja az azonnali üzeneteket egyformán. Mi van veled…? Használt már valaha azonnali üzeneteket…

IM23 Nem mindenki használja az azonnali üzeneteket egyformán. Mi van veled…? Használt már valaha azonnali üzeneteket…

Módszertan

Szülők és tizenévesek 2004

Készítette: Princeton Survey Research Associates International a Pew Internet and American Life Projekt számára

2004. november


ÖSSZEFOGLALÁS

A Pew Internet and American Life Project által támogatott Parents & Teens 2004 felmérés telefonos interjúkat készített az országosan reprezentatív mintán, amely 1100 tizenéves 12-17 éves és szüleikkel az Egyesült Államok kontinentális telefonháztartásában él. Az interjúkat angol nyelven készítette a Princeton Data Source, LLC 2004. október 26-tól november 28-ig. A statisztikai eredményeket súlyozzák az ismert demográfiai eltérések kijavítására. A mintavételi hiba margója a teljes súlyozott adatkészlet esetében ± 3,3%.

A felmérés tervezésének, kivitelezésének és elemzésének részleteit az alábbiakban tárgyaljuk.

TERVEZÉSI ÉS ADATGYŰJTÉSI ELJÁRÁSOK

»Minta tervezése

A mintát úgy tervezték, hogy az amerikai kontinentális telefonháztartások összes 12 és 17 év közötti tizenévesét képviselje. A minta reprezentatív a tizenéves gyermekeikkel együtt élő szülők számára is.

A telefonmintát a korábbi, 2004-ben és 2003-ban indított PIAL-projektekből vették. A 18 éves vagy annál fiatalabb gyermekeket visszahívták és átvilágították 12–17 éves fiatalok felkutatására. Az eredeti telefonmintákat a Survey Sampling International, LLC (SSI) szolgáltatta a PSRAI specifikációinak megfelelően. Ezeket a mintákat standard módszerrel vettüklistás segített véletlenszámú tárcsázás(RDD) módszertan.

»Kapcsolattartási eljárások

Az interjúkat 2004. október 26. és november 28. között végezték. A mintába felvett telefonszámok mindegyikével tíz kísérletet tettek. Mintát adtak ki interjúk készítésére ismétlésben, amelyek a nagyobb minta reprezentatív részmintái. Az ismétlések használata a minta felszabadulásának szabályozásához biztosítja, hogy a teljes hívási eljárásokat a teljes mintán kövessék.

A hívások a napszakokban és a hét napjaiban voltak osztva, hogy maximalizálják a potenciális válaszadókkal való kapcsolatfelvétel esélyét. Minden háztartás legalább egy nappali hívást kapott, hogy otthon találjon valakit. Minden megkeresett háztartásban a kérdezők először meghatározták, hogy egy 12–17 éves gyermek él-e a háztartásban. A megfelelő korú gyermek nélküli háztartásokat alkalmatlannak ítélték és kiszűrték. A jogosult háztartásokban a kérdezők először rövid interjút készítettek egy szülővel vagy gondviselővel. Ezután interjúkat készítettek a cél gyermekkel.4

SÚLYOZÁS ÉS ELEMZÉS

A súlyozást általában használják a felmérés elemzésében, hogy kompenzálják azokat a nem válaszolási mintákat, amelyek torzíthatják az eredményeket. A megkérdezett mintát úgy súlyoztuk, hogy megfeleljen a szülői és gyermeki demográfiai adatok nemzeti paramétereinek. A súlyozáshoz használt szülő demográfiai adatok a következők voltak: nem; kor; oktatás; verseny; Hispán eredetű; családi állapot és régió (amerikai népszámlálási meghatározások). A súlyozáshoz használt gyermekdemográfia nem és életkor volt. Ezek a paraméterek a Census Bureau 2003. évi éves társadalmi és gazdasági kiegészítésének (ASEC) speciális elemzéséből származnak, amely magában foglalta az Egyesült Államok kontinentális részén található összes háztartást, amely rendelkezik telefonnal.

A súlyozást a Sample Balancing segítségével végeztük el, egy speciális iteratív minta-súlyozási programmal, amely egyidejűleg kiegyenlíti az összes változó eloszlását azDeming algoritmus. A súlyokat levágtuk, hogy megakadályozzuk, hogy az egyes interjúk túlságosan befolyásolják a végeredményeket. Ezeknek a súlyoknak a statisztikai elemzésben történő felhasználása biztosítja, hogy a minta demográfiai jellemzői szorosan közelítsék a nemzeti népesség demográfiai jellemzőit. Az 1. táblázat összehasonlítja a súlyozott és súlyozatlan mintaeloszlást a populációs paraméterekkel.

1. táblázat: Demográfiai minták

A minta tervezésének hatása a statisztikai következtetésre

Az adatgyűjtés utáni statisztikai kiigazítások olyan elemzési eljárásokat igényelnek, amelyek tükrözik az egyszerű véletlenszerű mintavételtől való eltéréseket. A PSRAI kiszámítja ezen tervezési jellemzők hatásait, hogy megfelelő korrekciót lehessen beépíteni a statisztikai jelentőségű tesztekbe ezen adatok felhasználásakor. Az úgynevezett „tervezési effektus” illdeffa statisztikai hatékonyság csökkenését jelenti, amely a szisztematikus válaszadás következménye. Ennek a felmérésnek a teljes mintavételi hatása 1,26.

A PSRAI kiszámítja az összetett tervezési hatást egy minta méretéren, minden esetben súlya van,ban benénmint:

Forma-1

Sokféle helyzetben a kiigazítottstandard hibaA statisztika értékét úgy kell kiszámítani, hogy megszokjuk a szokásos képletet a tervezési hatás négyzetgyökével (& radic;deff). Így a 95% -os konfidenciaintervallum százalék körüli kiszámításához a képlet a következő:

2. képlet

aholo& circ; a minta becsült értéke ésna figyelembe vett csoport súlyozatlan számú mintavételi esete.

A felméréshibahatára legnagyobb 95% -os konfidenciaintervallum az összes minta alapján becsült aránynál - az 50% körüli. Például a teljes minta hibahatára ± 3,3%. Ez azt jelenti, hogy minden 100, azonos módszerrel vett mintából 95-ben a teljes minta alapján becsült arányok legfeljebb 3,3 százalékponttal térnek el a populáció valódi értékeitől. Fontos megjegyezni, hogy a mintavételi ingadozások csak egy lehetséges hibaforrást jelentenek egy felmérés becslésében. Más források, például a válaszadók kiválasztásának torzítása, a kérdőív megfogalmazása és a jelentési pontatlanság nagyobb vagy kisebb nagyságrendű további hibához vezethet.

VÁLASZADÁSI ARÁNY



A 2. táblázat az összes mintába felvett visszahívási telefonszám eloszlását mutatja be. A válaszadási arány a mintában szereplő összes alkalmas válaszadó részarányát becsüli meg, amelyet végül megkérdeztek. A PSRAI-nál három komponens szorzatának szorzatával számolják:5.

  • Kapcsolat aránya - a munkaszámok aránya, ahol interjút kértek - 86 százalék6.
  • Együttműködési arány - a megkeresett számok aránya, ahol az interjúhoz legalább eredetileg hozzájárulás született, szemben az elutasítottakkal - 69 százalék
  • A kitöltési arány - a kezdetben együttműködő és támogatható interjúk aránya, amelyek beleegyeztek a gyermekinterjúba és elkészültek - 83 százalék

Így a felmérés válaszadási aránya 49 százalék volt.7 2. táblázat: A minta elhelyezése