2017. szeptember 30., szombat

Budaházyék melletti tüntetés betiltása miatti hazafias győzelem Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága már másodszor marasztalta el Magyarországot (a korábbi győzelem), amiért 2009 augusztus és 2010 április között , még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül tiltotta be a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti és "nemzeti radikalizmus üldözése" ellen hazafias tüntetés megtartását a fővárosban, a Venyige utcai börtön előtt. A strasbourgi testület ítélete alapján ezúttal 1500 euró (közel félmillió forint) összeget köteles megfizetni az állam Körtvélyessy Zoltán jogsértettnek. Elbírálás előtt van a harmadik hasonló ügy: egy hasonló tüntetésnek a korábbiakhoz hasonló abszurd tiltási okokkal történő megakadályozása miatt napokkal a Gyurcsány-Bajnai rendszer négyötödös bukása előtt. Az új rendszer elszánt perbeli védekezése ennek fényében több mint képtelen...

Almási Lajos kamerája előtt a Venyige utcai börtönnél meséli el az ügyet dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és az általa képviselt strasbourgi győztes hazafi: Körtvélyessy Zoltán, míg a jelenleg is házi őrizetben sínylődő Budaházy György telefonon kommentálta a ritkaságszámba menő strasbourgi sikert.




A határozat ez év júliusában született, de a napokban nyújtottak be fellebbezést, mivel a gyülekezési jog megsértését helyesen állapította meg a Bíróság, de kártérítést nem ítélt meg (ellentétben a nemrég hazánk ellen pert nyert homoszexuális iráni és két bangladeshi "menekült" menekültügyi őrizete miatti ügyével, azokban "természetesen" jelentős kártérítést rótt ki) és csak egy igen méréskelt perköltséget, amely a korábbi nyert perhez képest feleakkora összeg. A gyülekezési jog területén iránymutató döntés kimondta, hogy „a tüntetések közlekedési okokra hivatkozással történő megtiltása kapcsán a hatóságoknak különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a tüntetni kívánók gyülekezési szabadsága és mások mozgáshoz való joga közötti tisztességes egyensúlyt a demokratikus jogállam követelményei szerint biztosítsák.” Ez ebben az esetben nem így történt, „a tiltás a demokratikus állam közrendjének fenntartása érdekében nem volt szükséges.”

Körtvélyessy Zoltán ebben az ügyben 2009. október 10-ére a budapesti Venyige utcai börtön elé jelentett be megmozdulást. A BRFK ezt is azzal az ürüggyel tiltotta meg, hogy az utca túl szűk, és a résztvevők akadályoznák a forgalmat, amely más útvonalon nem biztosítható. A tiltást a Fővárosi Törvényszék is jóváhagyta teljes mértékben a rendőrség közlekedési „szakvéleménye” alapján.

Ehhez képest a Venyige utca közismerten egy csekély forgalmú, ráadásul igen széles zsákutca, így nem merülhetett fel az, hogy 200 fősre tervezett tüntetés miatt a közlekedés más útvonalon ne lett volna megoldható. Ha az olyan nagy forgalmú sugárutakat, mint például az Andrássy utat lezárják hosszú időre a már sajnálatos módon rendszeressé vált homoszexuális vonulásokhoz , akkor nem lett volna akadálya annak, hogy a nemzeti radikálisok a politikai fogolyként előzetes letartóztatásban tartott hazafiak mellett tüntessenek.

Az európai patrióták számára kedvező döntést ritkán hozó strasbourgi bírói fórum azt is megállapította, hogy a magyar állam visszaélésszerűen, téves spekulációra hivatkozva tiltotta meg a tüntetést, amivel megsértette Körtvélyessy Zoltán gyülekezéshez fűződő alapjogát.

Jogilag és erkölcsileg is vállalhatatlan, hogy a mostani kormány a végsőkig próbál mentegetni és védeni számos, 2010 előtti rendőri jogsértést, ezeket a szakmailag és politikailag is vállalhatatlan tiltó határozatokat tisztességes egyezség megkötése helyett. A mostani strasbourgi perben terjedelmes védekező iratban bizonygatta az állam képviseletét ellátó Igazságügyi Minisztérium, hogy a tiltás jogszerű volt. Ilyen hozzáállás a 2006 őszi rendőrterror és a gárdisták elleni 2009 július 4-i brutális rendőri akció kapcsán zajló kártérítési perekben is tapasztalható sajnálatos módon. Ez a hozzáállás azért is visszás, mert az Országgyűlés 2010. december 10-én elfogadta dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető, akkori képviselő jelentését, amely a 2002-2010 közötti időszak tekintetében számtalan alapvető szabadságjogot (különösen gyülekezési jogot) érintő súlyos állami jogsértést állapított meg és ítélt el.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei a Körtvélyessy ügyek mellett korábban a gyülekezési jog hazai megsértése miatt perben is több kiemelkedő jelentőségű sikert értek el a strasbourgi bíróságon. Ilyen volt a spontán tüntetés jogintézményét legitimáló- azóta elhunyt kollégánk, dr. Grespik László által kiharcolt Bukta ítélet, vagy a dr. Gyurta Tibor ügyvéd, NJSz elnöksége tag által elért ítéletek a Gyurcsány-rendszer ellen tiltakozás miatt megbüntetett két Kossuth téri mozgalmár ügyében vagy az Árpád-házi sávos zászló használatáért üldözött hazafi ügyében.

A Budaházy György és 15 társa elleni terrorvád kapcsán a Magyar Nyilai büntetőperben a koncepciós jellegű eljárás a kormányváltás után szégyenszemre nem megszüntetésre került, hanem 2010 őszén a gyurcsányi alapanyagokból vádat emeltek, majd pedig tavaly augusztus 30-án összesen 125 év fegyházbüntetést szabtak ki rájuk egy törvénytelen és érvénytelen elsőfokú ítélettel. A bíró azóta lemondott, az ügyészség súlyosításért, a védelem felmentésért fellebbezett, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla viszont felfüggesztette a pert, és eljárási kérdések alkotmányos értelmezése miatt az Alkotmánybíróság döntését kérte. A vádlottak ma is házi őrizetben vannak vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt állnak. tavaly ősszel érdekükben indított közkegyelmi kezdeményezés eddigi még kapott támogatást a kormánypártok részéről, pedig az azóta is tartó - öt évig kétharmados - hatalmukat a részben a nemzeti radikális ellenállóknak köszönhetik. De ami késik nem múlik...


Budapest, 2017. szeptember 30.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető
Nemzeti Jogvédő Szolgálat