2017. április 19., szerda

Budaházy Edda: Mi, radikálisok


A mindig megbélyegzett, leszólt nemzetiek és szélsőségesek, akiknek mindig igazuk lesz...

Azért azt halkan megjegyezném, hogy lassan-lassan, pár évtized késéssel a Fidesz-kormány sorra rájön azokra a dolgokra, amiket mi, radikálisok már ezer éve mondogatunk. Hogy Soros közellenség, már akkor tény volt köztünk, amikor a miniszterelnök még nagyban jópofizott vele, de említhetném az EU-ba való belépés elleni kampányunkat, ebben is milyen igazunk lett. De Trianon vagy a cigányság kérdése, a bevándorló idegenek elleni védekezés, a jogvédő "civilek" aknamunkája és a kettős állampolgárság szükségessége is szakállas téma volt már, mikor nekik végre leesett a tantusz.

Most olvasom, hogy Orbán Viktoréknak akkor telt be a pohár, amikor rájöttek, hogy Sorosék pénzelik Európa elárasztását idegenekkel. Micsoda éleslátás! Még a végén megéljük, hogy betiltják a buzifelvonulást! Akkor aztán tényleg pezsgőt bonthatunk...

Na de azért álljunk meg egy szóra. Mi, radikálisok, páriák, akiknek nem volt ilyen sajtója, amikor az utcán véreztünk, mint ezeknek a szarjancsiknak, akik most cirkuszolnak szent tereinken, mi, akiket mindkét oldalról, jobbról és balról is csőcselékeztek amikor nem idegen érdekekért, de a hazáért, az igazságért vásárra vittük a bőrünket, akiket nem védtek azonnal nemzetközi jogvédő szervezetek, akik el sem mondhattuk, hogy kik vagyunk és mit akarunk, akik közül sokaknak börtön járt a kiállásért, mint Budaházy Györgynek és társaink - szóval a végén kiderül, hogy mi mindent jó előre láttunk? Mint valami lakmuszpapír, a nemzeti radikálisok azonnal érzik a csontjukban, a vérükben a bajt, talán évszázadok óta hordozzuk ükapáinktól, hogy tudjuk, mértani pontossággal mikor vagyunk veszélyben, ki az ellenség, és mikor kéne rálépni a tyúkszemére. Mi a hála érte? Mindig megbélyegzett, leszólt nemzetiek, nácik, szélsőségesek, rasszisták, akiknek minden próféciájuk beteljesedik?

Minden kor jobban teszi, ha féltve őrzi, vigyázza aktuális „radikálisait”, akik évekkel előre kinyithatják a szemeket, akik látják az erdőt, nem csak a fákat, akik látják a jéghegyet akkor is, amikor még mindenki a zenekart nézi és táncol. És nem azért, mert anyagi érdeke származik belőle, de azért, mert félti, szereti, és akár meghalna ezért a sokat szenvedett népért és hazáért.

Könnyű krokodilkönnyeket hullatni letűnt korok, elmúlt századok hőseiért, hazafiúi áldozataiért, nehéz azonban ugyanezt észrevenni a saját korunkban, ahol többnyire üldöztetés és megbélyegzés a hála.

Igazán örülünk, hogy pártunk és kormányunk végre elkezdett nemzeti érdekek mentén politizálni, és értékeljük, megkésett erőfeszítéseit, de legalább egy aprócska gesztus jól esne: ha legalább nem üldöznének, ha elismernék, hogy hát igen, srácok, nektek volt mindenben igazatok.

Európa lassan saját kardjába dől. A vadak a határainkat ostromolják. Nem engedhetünk meg semmilyen pártoskodást, egységben kell eltakarítani a belső és külső hódítókat, most sokan vagyunk, és együtt erősek vagyunk! Itt a nagy lehetőség! Ne felejtsük el, kik az igazi ellenségeink, és mire képesek!



Na és persze legyen már végre vége: szabadságot Budaházynak!

(kuruc.info)