2017. február 1., szerda

Felhívás az amnesztiához való csatlakozásra


A közelmúltban több olyan ítélet is született Magyarországon, amely a balatonőszödi beszéd miatt kialakult zavargások időszakában, illetve ahhoz kapcsolódóan elkövetett cselekményeket értékelt. Ezen ítéletek javarészt hatalmas közfelháborodást váltottak ki, és megerősödött az a közmédiában, utcai demonstrációkon, tüntetéseken is hangot kapó közvélekedés, hogy az ítéletek igazságtalanok, az 1956-os forradalom és szabadságharc szellemiségével és 2010. évi fordulattal összeegyeztethetetlennek.


A fent megjelölt időszakban és ahhoz kapcsolódóan elkövetett cselekmények megítélésében a társadalmi igazságérzet és a normatív jog szöges ellentéttel feszül mind a mai napig egymásnak. Ezen feszültségnek a társadalom számára is elfogadható és megnyugtató feloldását a közkegyelem jogintézményének alkalmazása jelentheti.
Az 1956-os forradalom 60., míg a megtévesztett választópolgárok által a hatalmát bevallottan hazugsággal megőrző kormány elleni 2006. évi októberi általános tüntetések erőszakos elnyomásának 10. évfordulója megfelelő alkalmat adhattak volna arra, hogy közkegyelmi törvényt fogadjon el a magyar Országgyűlés azok vonatkozásában, akik a hatalom erőszakos gyakorlása, vagy megtartása elleni politikai ellenállásként olyan cselekményeket követtek el, amelyek a törvény szerint joghátránnyal járnak.
Ez a kegyelmi gesztus elmaradt. Sokunkban, és egyre többünkben tör fel elfojthatatlanul a magyarokra annyira jellemző igazságtalanság és igazságkeresés örök szembenállása, a meghurcolt hazafiak törvényes szabadításának gondolata.
Nehezen hihető, és a társadalmi igazságosság szempontjából egyáltalán nem feldolgozható, hogy több mint 10 évvel a gyalázatos 2006-os rendőrterror után egy rendőrvezető a jogtalan eljárást aprópénz kifizetésével megússza, a politikai megrendelők szabadlábon, közpénzekből busásan fizetett állami állásokban szemlélik szenvtelenül egy egész nemzet arcul csapását, míg a politikai ellenálló hazafiak súlyos fegyházbüntetéssel fenyegetve élnek hosszú évek óta vagy éppen börtönökben sínylődnek.
Nemcsak magánszemélyek, hanem egyre több önkormányzat is kiáll azért, hogy a nemzet egységét kifejező legmagasabb közjogi méltóságok, Dr. Áder János, Magyarország Államfője, valamint Dr. Kövér László, az Országgyűlés Elnöke nyújtson be közkegyelmi törvényjavaslatot kereszténységünk alapját képező megbocsátás és kegyelem gesztusának törvényi biztosítására.

A nemzeti megbékélés céljából, a társadalmi béke és a megrendült igazságérzet helyreállítása érdekében Kerepes városának kezdeményezésére pártállástól függetlenül, csakis a nemzeti igazságérzet és nemzeti érdekek szem előtt tartásával Kunszentmiklós, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Újpest, Erzsébetváros, Pomáz, Tiszavasvári, Ózd városai, Ásotthalom települése, és egyre több önkormányzat is kiállt a közkegyelmi törvény benyújtása mellett. A csatlakozó önkormányzatok által képviselt, több százezer fős lakosság, magánszemélyek, szervezetek, és egyre több önkormányzat jelzi a társadalmi igazságérzet helyreállítása és a nemzeti megbékélés elősegítése vonatkozó igényét, közkegyelmi törvényt kér az igazságtalanul és aránytalanul súlyosan meghurcolt hazafiak részére.

Tisztelettel kérjük, hogy – pártállástól, a politika befolyásától függetlenül –, pusztán az igazságérzetükre hallgatva segítsék a közkegyelem igényének ügyét, és csatlakozzanak Kerepes Város közkegyelmi törvény benyújtására vonatkozó kezdeményezéséhez a megrendült társadalmi igazságérzet helyreállítása érdekében.

Kérjék Dr. Áder Jánost, Magyarország Államfőjét és Dr. Kövér Lászlót, az Országgyűlés Elnökét közkegyelmi törvényjavaslat benyújtására a 2006. október 26-tól 2010. április 25-ig terjedő időszakban, különösen az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságaga által 2010. december 8-án elfogadott részjelentésben megjelölt események kapcsán, politikai ellenállásként is értékelhető, polgárok által kifejtett tevékenységgel Magyarországon elkövetett, közbiztonsági, személy és dolog elleni – a törvény szerint joghátránnyal járó – cselekmények miatt folyamatba helyezhető, folyamatban lévő büntetőeljárások gyanúsítottjai és terheltjei, jogerősen lezárt és már végrehajtott ítéletek érintettjei vonatkozásában.