2017. február 7., kedd

A tanú: Soós Tibor retteg

Egy ideje nem írtunk már magáról az ügyről. Pedig ezt rendkívül fontosnak tartjuk bemutatni, mert ezek azok a "kor"dokumentumok, amik alapján igazán meg lehet ítélni az eljárást és annak mibenlétét.


Soós Tibor szerepéről regényt lehetne írni, és fogunk is... itt a blogon is megpróbáljuk bemutatni őt, vallomásait és a vallomások létrejöttének körülményeit az érdeklődő olvasóknak. Soós Tibor ténykedése elég hosszadalmas: először is tett egy vallomást nyomozati szakaszban, aztán a bíróságon is többször. Ezek a vallomások önmagukban is rengeteg ellentmondást hordoznak, a különböző időpontokban keletkező vallomások pedig sok esetben köszönő viszonyban sincsenek egymással. A törvényszéket a jelek szerint ez nem zavarta.
Mivel egyhuzamban túl hosszadalmas lenne viselkedésének elemzése, ezt részletekben tesszük meg.

Kicsoda Soós Tibor?


 Ő az, akinek a kocsiját megállították 2009 április 8-án késő este a 6-os úton. Ebből, az általa vezetett autóból került elő az úgynevezett labda-bomba, amit legelső vallomásában elismert sajátjaként. Aztán pár napra rá elkezdett egész más jellegű vallomásokat tenni, ami alapján fél éven keresztül minden hónapban letartóztattak néhány férfit és nőt, végül összesen 17 embert. Még javában zajlottak a havonkénti letartóztatások, amikor Soós Tibor már szabadult is az előzetesből, sőt, sikeresen megszabadult a gyanúsítástól is: robbanószerrel való visszaélés miatt indított gyanúsítását leválasztották a többiekéről és meg is szüntették. Soós Tibor, aki önmaga ellen jogilag a legmegdönthetetlenebb bizonyítékot szolgáltatta, vagyis beismerő vallomást tett arról, hogy bűncselekvényeket követett el, többé már nem gyanúsított volt, hanem tanú, sőt, "koronatanú". A sajtó érdeklődésére a  Központi Nyomozó Főügyészség az alábbi választ adta: "Magyarországon a vádalku intézménye nem létezik".

Kezdjük a történetet mindjárt a közepén, amikor Soós Tibor elkezdte megtenni vallomását a bíróságon 2011 májusában. Ekkor, már mindjárt az első tárgyaláson, érdekes dolgok történtek.

A történeti hűség kedvéért a tárgyalás jegyzőkönyvéből idézünk...igaz meglehetősen hosszú, mégis megéri végigolvasni!

Fontos tudni, amivel maga a tanú sem volt tisztában: Soós Tibor ellen megszüntettek egy eljárást, ami robbanószerrel való visszaélésről szólt, azonban a többiek ellen megváltoztatták a gyanúsítást terrorcselekményre.  

***
Belép Soós Tibor tanú
A Be. 96.§ (1) bekezdésére történt kioktatás után Soós tanú: Kérem az adataim zárt kezelését.
Ahhoz azonban hozzájárulok, hogy elhangozzék a nevem, és a jegyzőkönyvben, az iratokban szerepeljen.
A **** számú személyi igazolvánnyal és a **** számú lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolja magát.
Tanács elnökének kérdésére Soós tanú: Nem járulok hozzá, hogy rólam hang vagy képfelvétel készüljön.

Érdektelennek, elfogulatlannak mondja magát.
A tanács elnöke figyelmezteti Soós tanút, hogy mentességi joga a következők szerint van: Nem köteles olyan tartalmú nyilatkozatot tenni, amellyel közeli hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Ez a mentességi jog saját magára nézve azonban nem terjed ki [azon cselekmény tekintetében, ami miatt vele szemben megszüntették a büntetőeljárást (Be. 82.§ (4) bek. b/ pont).]. Saját magára nézve nincs olyan tanúvallomástételi akadály, hiszen itt megtagadhatná a vallomástételt olyan kérdésre, amelyre válaszadással saját magát vádolná bűncselekmény elkövetésével. Figyelemmel arra, hogy önnel szemben a nyomozást megszüntették és milyen okból szüntették meg, erre tekintettel a törvény kizárja az ön mentességi jogát. Érthető?
Soós: Érthető.
Tanács elnöke: [A mentességi jogon túlmenően] Tehát érdemben kell válaszolnia minden felmerülő kérdésre és a tanúvallomástétel során  a legjobb tudása és lelkiismerete szerint kell az igazat vallania, mert a hamis tanúzást a törvény szabadságvesztéssel bünteti, továbbá hamisan mást bűncselekménnyel nem vádolhat.

Tanács elnökének kérdésére Soós tanú: Megértettem a figyelmeztetést.


I.r. vádlott (vezető) védője: A meghallgatás előtt csak egy észrevétel. Álláspontom szerint a tanúnak ez a megtagadási ok nem létezése csak arra vonatkozik, amivel kapcsolatban vele szemben megszüntették az eljárást. Tehát amilyen bűncselekményben megszüntették vele szemben az eljárást. Ez robbanószerrel való visszaélés, robbanóanyaggal való visszaélés. Tehát nem illeti meg az általános tanúságtételi kötelezettség, nem terheli álláspontom szerint.

Dr. Szikinger István azt jelezte a bíróságnak, hogy ha Soós Tibor önmagára terhelő vallomást tesz abban az ügyben, amiben ellene megszüntették az eljárást, akkor az csak a robbanószerrel való visszaélés újabb gyanúsításától mentesíti őt. Mivel terrorcselekménnyel nem volt meggyanúsítva, és elkezd önmagára terhelő vallomásokat tenni, ezt a gyanúsítást utólag még megkaphatja. 


Jöjjön egy jegyzőkönyvi részlet annak bemutatására, milyen lassan, sok gondolkodás után születtek meg a tanú válaszai, és ez a bizonytalanság a bírónőt mennyire nem zavarta: 
***
Tanács elnöke: De ki bírálta felül? Egyáltalán ki tudta, ki tudhatta, hogy önök azt állapították meg, hogy nem alkalmas a helyszín? És konkrétan a vádirati tényállásból következően, konkrétan rákérdezek, hogy Budaházy Györgyöt tájékoztatták-e arról, hogy elmentek és ez a helyszín nem alkalmas?

Soós tanú: …........................(ismét hosszan gondolkodik a tanú a válasz előtt)......pillanat, átgondolom.

Tanács elnöke: Nyugodtan.

Soós tanú: …................

Budaházy I.r. vádlott (közbevetőleg): Azt mondta, hogy nem emlékszik, akkor miért kell ezt rá....

Tanács elnöke (vádlotthoz): Nem kapta meg a szólás jogát.

Budaházy I.r. vádlott (folytatva, közbevágva): Azt mondta, hogy nem emlékszik......

Tanács elnöke: Hagyjuk a tanút gondolkodni.


Soós tanú: Mindenképp meg kell gondolni, hiszen más emberek életéről döntök. Tehát ez....nem egy ilyen ingyom-bingyom dolog.

Tanács elnöke (Soós tanúhoz): Nem sürgeti a bíróság.

Soós tanú: Hát nézze.............a ceglédinél.........is vissza lett jelezve. Hiszen azt nem történhetett meg, hogy mindenki maga kitalál egy helyet, és egy helyre megyünk mindannyian. Tehát érti......csak a ceglédi eseménynél nem én voltam, aki jelzett, hanem a Fábián.

Tanács elnöke: Van-e arról tudomása, hogy ugyanezt a helyszínt más felderítette?

Soós tanú: …........nincs tudomásom így....hogy más felderítette ezt a helyet.

Tanács elnöke: Említette azt, hogy egy párbeszédből következtetett arra, hogy mégiscsak úgymond megcsinálták, végrehajtották ezt a dolgot.

Soós tanú: Igen.

Tanács elnöke: Mégpedig Tián Csabát és a P**** testvéreket említette.

Soós tanú: Igen.

Tanács elnöke: Milyen párbeszédből vonta le ezt a következtetést? Ki között zajlott ez a párbeszéd? Mi hangzott el?

Soós tanú: Hát végül is hármuk között....a robbanás vagy a nagy hőhatásra tettek kijelentést, hogy............hogy az ablak szinte ki.....kidurrant.

Tanács elnöke: Ki mondta ezt?

Soós tanú: ….............hát ez egy Népligeti beszélgetésen, amikor találkoztunk, akkor hallottam. De hogy most ki mondta kinek, nem tudom idézni.

Tanács elnöke: Történt valami az ebédszünetben?

Soós tanú: …..........

Tanács elnöke: Hol töltötte az ebédszünetet?

Soós tanú: Itt az előtérben. Egyedül.

Tanács elnöke: Valaki megszólította?

Soós tanú:....nem, nem, csak....semmi.

Tanács elnöke: Folytathatjuk a meghallgatást?

Soós tanú: Igen.

Tanács elnöke: Biztos?

Soós tanú: Biztos.

***

A tanú bizonytalanságát a jegyzőkönyvvezető is érzékeltette: a  Soós tanú kezdetű soroknál a pontozás az eredeti jegyzőkönyv része... azt próbálja érzékeltetni, hogy a tanú hosszasan gondolkodik egy-egy válasz előtt és közben. 

***
Tanács elnöke: És hogy jelölték meg a helyszínt? Mi alapján ismerte fel, hogy ez a kőbányai MSZP székház?

Soós tanú: …..........öööö...........ööööö........vagy olyan szövegkörnyezetbe hangzott el a kijelentés.

Tanács elnöke: Körülbelül mennyivel azután, ahogy önök felderítették a terepet?

Soós tanú: ….megnézhetem a jegyzeteimet?

Tanács elnöke: Meg.

Soós tanú: ….......(saját jegyzeteit tanulmányozza).....

A tárgyalás jelen szakaszában, 14,06 órakor dr. Vajk Kálmán, a  VI-VII.r. vádlottak védője megérkezik.

Soós tanú:.......elnézést......

Tanács elnöke: Igen? Válasz?

Soós tanú:...............én egy ilyen......elnézést, le vagyok blokkolva.

Tanács elnöke: Alapvetően mi okozza önben ezt a …..?

Soós tanú (közbevágva): Nem....semmi ilyen félelem, csak egyszerűen nem szeretnék úgymond hamisan tanúzni, vagy olyan tévedésekbe belemenni, amitől másnak komoly problémája....tehát ez okozza.

Tanács elnöke: A tárgyalóteremben van valamilyen zavaró körülmény, ami ezt a blokkolt állapotot okozza?

Soós tanú (közbevágva): Nem, nem, nincs. Egyszerűen hosszú már a tárgyalás, és ilyenkor már nehezebb....

Budaházy I.r. vádlott (közbevetőleg): Napoljuk el.

Tanács elnöke (Soós tanúhoz): Kér vizet?

Soós tanú: ….Igen, köszönöm. (tanú vizet iszik)

Tanács elnöke: Tartsunk szünetet, néhány percet?

Soós tanú: Igen, köszönöm.

Tanács elnöke a tárgyalás jelen szakaszában, 14,07 órakor szünetet rendel Soós tanú kérésére, majd a bíróság a tárgyalást 14,27 órakor folytatja.

XVI.r. vádlott védője: Tisztelt Bíróság! Egy rövid észrevételt szeretnék tenni, a szünet elrendelését követően annyi észrevételt szeretnék tenni, hogy a tanú a vádhatóság részére fenntartott folyosószakaszra lett kivezetve és az ügyész úr a tárgyalóterem elhagyását követően hosszasan konzultált a tanúval. Ennek egyébként....ezt nem tartom egyébként aggályosnak, viszont azt indokoltnak tartanám, tisztelt bíróság, hogy nyilatkoztassa a tanút, hogy érte-e esetleg ezen rövid idő alatt olyan presszió, vagy befolyás, ami a tanúvallomására hatással lehet. Ezt nagyon fontosnak tartom megjegyezni. Különös tekintettel arra, hogy nem sokkal a szünet elrendelését megelőzően azt a határozott kérést tetszett a tanúhoz intézni, hogy az ebédszünetben történt-e valami, ami befolyásolta az ő tanúvallomását. Pontosan ezért, a fegyverek egyenlőségének az érdekében kérném nyilatkoztatni a tanút, hogy ebben a rövid időszakban, ami most a szünet alatt volt, érte-e őt olyan hatás, vagy befolyás, ami a tanúvallomására kihatással lehet, esetleg valamiféle emlékezet frissülés történt-e ezen rövid idő alatt?

Ügyész: Tisztelt Bíróság! Az elmúlt pár perces szünetben a tanúval próbáltuk meg tisztázni, a tanú védelme érdekében indokolt-e valamilyen intézkedés, illetőleg valamilyen indítványt előterjesztenem. És ennek alapján, a tanú védelme érdekében indítványozom, hogy a bíróság a Be. 237.§ (3) bekezdés c/ pontja alapján zárja ki a nyilvánosságot Soós Tibor tanúkihallgatásáról, illetve indítványozom még ezen kívül, hogy a Be. 292.§ (2) bekezdés alapján Soós Tibor tanúkihallgatásáról távolíttassa el Budaházy György I.r. vádlottat, valamint Tián Csaba VIII.r. vádlottat.

Zajongás támad a hallgatóság soraiban.

Budaházy I.r. vádlott (közbeszólva): Ez tűrhetetlen!

I.r. vádlott (vezető) védője: Tekintettel arra, hogy a közvetlenség elve alapján ugye meg lehet állapítani, én is jelen voltam, a tisztelt Fővárosi Bíróság semmi kifogásolnivalót nem talált védencem magatartásában. A tanú nem jelezte, hogy bármilyen problémája volna védencem jelenlétével, ezért teljesen indokolatlannak érzem az ügyészségnek ezt az indítványát, és megmondom őszintén, hogy alkalmasnak arra, hogy a bíróság pártatlanságát negatív irányba befolyásolja, vagy egyáltalában megkérdőjelezze. Én azt gondolom, hogy konkrét tények említése nélkül...., megmondom őszintén, a tisztelt bíróság leállított engem, én is szerettem volna több mindent a közvetlenség elve alapján jelezni, ezeket fel is írtam, meg is fogom tenni az észrevételeimet. Én azt gondolom, hogy az a tisztességnek a minimuma, hogy valaki jelzi azt, hogy valami probléma van, mielőtt indítványt tesz arra, hogy arra a problémára reagáljanak.

VIII.r. vádlott védője: Csatlakozom az I.r. vádlott védője által előterjesztett észrevételhez. És szintén kérem a bíróságot, hogy utasítsa el az ügyészi indítványt. Különös tekintettel arra, hogy semmilyen konkrét okát nem jelölte meg a tisztelt ügyész úr, hogy miért kéri ezt az intézkedést, illetve milyen ok merülhetett föl a VIII.r. vádlott részéről, ami ezt indokolná. Tehát onnantól kezdve, hogy az ebédszünetben arról számolt be a tanú, hogy nem érte presszió, a VIII.r. vádlott a 15 perces szünet alatt kint várakozott a folyosón, elkülönítve a tanútól. Nem értem, hogy milyen különös oka lehet ezen az általános Be. hivatkozáson kívül a tárgyalóteremből való eltávolításának a vádlottnak.


Budaházy I.r. vádlott: Bírónő, hát hogy tegyek fel akkor kérdéseket, meg nem jegyzetelhetek, nem lehetek jelen. Hát ezt most nem értem egyszerűen. Tiltakozom ez ellen, felháborítónak tartom. Semmi okot nem adtam rá. Szeretnék itt lenni és jegyzetelni, és hogy tudjak kérdezni.

Ügyész: Figyelemmel a védelem által elmondottakra, nem egészítem ki az indítványomat.

A bíróság meghozta, a tanács elnöke kihirdette a következő

v é g z é s t – XV.

A bíróság elrendeli Soós Tibor tanúnak a meghallgatása idejére Budaházy György I.r. és Tián Csaba VIII.r. vádlottak távolmaradását, és egyúttal a bíróság a Be. 237.§ (3) bekezdés c/ pontjában írt okból zárt tárgyalást rendel el.

(Hangos felháborodás, kiabálás a bíróság felé hallatszik a hallgatóság részéről.)

Tanács elnöke (folytatva): A nyilvánosság kizárásáról határozatot a bíróság kihirdette. (eközben a hallgatóság soraiból a bíróság felé a többek között a következő szavak hangzanak el: „koncepciós per!”, „szégyen”). ..a következő indokokkal ( Budaházy I.r. vádlott is azt hangoztatja, hogy „koncepciós per Magyarországon”), a következő indokokkal: Ha az indokokat végig akarják hallgatni, akkor…. (kissé csendesül a hallgatóság) a bíróság maga is úgy ítélte meg a tárgyalás közvetlensége alapján, hogy érzékelhetően zavarja a tanút olyan körülmény, ami a bíróság részéről is jól érzékelhető volt. A bíróság jól érzékelte a különbséget a tanúnak délelőtti és délutáni magatartása között. Kétségkívül, amikor a bíróság rákérdezett és nem véletlenül kérdezett rá, akkor a tanú azt válaszolta, amit válaszolt, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az adott tárgyalótermi körülmények között hangzott ez a válasz. Nincs oka a bíróságnak kétségbe vonni az ügyészség indítványának a megalapozottságát, tekintettel arra, hogy az ügyészség által indítványozott tanúnak a meghallgatásáról van szó. A bíróságnak a végzésével szemben fellebbezésnek helye nincs, az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet majd sérelmezni.

Tanács elnöke felhívja az I.r. vádlottat szállító büntetés-végrehajtási őröket, hogy szállítsák vissza a vádlottat a büntetés-végrehajtási intézetbe, Tián VIII.r. vádlottat pedig, hogy hagyja el a tárgyalótermet.

Budaházy I.r. vádlott (közbevetőleg): Bírónő, mi lesz akkor, hogy ha megkapjuk a jegyzőkönyveket, és én utána szeretnék tőle kérdezni. Én már soha többé ezzel az emberrel nem állhatok szemtől szembe és nem tehetek föl neki kérdést?

Tanács elnöke: Az eljárási szabályok szerint most önök nem lehetnek jelen, de természetesen a bíróság tájékoztatni fogja önöket arról, hogy milyen tartalmú nyilatkozatot tett a tanú, és természetesen arra észrevételt tehetnek, és a védőik jelen vannak és jelen maradnak a tárgyaláson.

Tanács elnöke felszólítja a hallgatóságot a tárgyalóterem és a bírósági épület elhagyására, tekintettel arra, hogy nincs okuk a bíróság épületében tartózkodni.

(A hallgatóság hangos kiabálás közepette alkotmányos jogaikra hivatkozva nem akarják elhagyni a tárgyalótermet. A leghangosabb a hallgatóság soraiból Földvári Ferencnek nevezi magát, aki sérelmesnek véli emberi jogaira nézve a bíróság döntését, kérve, hogy legyen megnevezve ő mivel sértette meg a tanút)

Tanács elnöke ismételten felhívja a hallgatóságot, hogy hagyják el a tárgyalótermet és a bíróság épületét.

(A hallgatóság továbbra is kiabál, többek között elhangzik „feljelentem önöket”, „Strasbourgban találkozunk” beszólások, a hallgatóság egy része a tanács elnökének felszólítására leül, hangosan zúgolódnak és kérdezik, hogy mikor jöhetnek vissza)

Tanács elnöke újra felszólítja a hallgatóságot, hogy hagyják el a tárgyalótermet és a bíróság épületét.

(A hallgatóság egy része ülve marad, és nem mozdul, továbbra is alkotmányos jogaikra hivatkozva kiabálnak a bíróság felé.)

Tanács elnöke ismételten felszólítja a hallgatóságot, hogy hagyják el a tárgyalótermet, azzal, hogy kapnak majd tájékoztatást arról, hogy mikortól nyilvános a tárgyalás. (A hallgatóságból többen továbbra is hangosan kiabálnak a bíróság felé)

Tanács elnöke 14,39 órakor szünetet rendel el, amíg a Fővárosi Bíróság biztonsági személyzete kivezeti a hallgatóságot a tárgyalóteremből. (A hallgatóság egy része kiabálva megy ki a tárgyalóteremből)

Tanács elnöke: Természetesen a sajtó képviselőire is vonatkozik a zárt tárgyalás.

Tanács elnöke felszólítja a sajtó jelen lévő képviselőit, hogy hagyják el a tárgyalótermet.

(A sajtó képviselőinek egy része szintén hangos zúgolódással, beszólással, kiabálással hagyja el a tárgyalótermet azzal a megjegyzéssel, hogy „ez a közvélemény teljes kizárása” )

Tanács elnöke megállapítja, hogy dr. Bólyai János, az I.r. vádlott védője is jelen van a tárgyalás jelen szakaszától..

Tián VIII.r. vádlott: Tisztelt Bíróság! Csak azt az észrevételt szeretném tenni, hogy érthetetlennek tartom ezt a döntést. Természetesen elfogadom, hiszen jogorvoslati lehetőség nincs ezzel kapcsolatban. Ennek ellenére érthetetlennek tartom a döntést. Az eddigi a tárgyalási folyamatban kínosan ügyeltem, hogy nehogy megsértsem bármivel a tárgyalás rendjét. Illetve a szünetet megelőző kérdésre vonatkozóan pedig szeretném jelezni, hogy az ebédszünetben még az épületben sem tartózkodtam, hanem kint vásároltam élelmiszert és kint sétáltam az utcán több embertársammal.

Tanács elnöke: A védőjén keresztül kap majd tájékoztatást, hogy mikor térhet vissza a tárgyalásra.

Tián VIII.r. vádlott elhagyja a tárgyalótermet.

I.r. vádlott (vezető védője): Tisztelt Fővárosi Bíróság!  Én is néhány észrevételt szeretnék tenni. Az egyik az, hogy védencem garantáltam szeparálva volt a tanútól, szeparálva van, ennek megfelelően tehát elképzelésem sincs arról, hogy mi lehet ennek a döntésnek a hátterében védencemet illetően. Annál kevésbé, mivel a tisztelt bíróság idáig azért is tartotta indokoltnak az ő előzetes letartóztatását, szemben az én érvelésemmel, hogy ő mindenképpen legyen itt jelen a tárgyalóteremben. Ha jól érzékelem, akkor most ezzel ellentétes kívánságát fejezte ki a tisztelt bíróság.


Azt is szeretném hangsúlyozni, mint jelenlévő, és mint a közönséget néha azért pásztázó személy, hogy a közönség azt gondolom, hogy rendkívül megértően és a bíróság minden igényét elfogadva tanúsított itt azt gondolom, hogy teljesen normális magatartást. A nyilvánosság elve alapvető alkotmányos követelmény és én azt gondolom, hogy ez a védekezésnek a lehetőségét is korlátozza, hogy ha a tisztelt Fővárosi Bíróság ilyen alkotmányos alapelveket semmibe vesz. Köszönöm.

***

A vádlottak kizárása, valamint a tárgyalás zárttá tétele a bíróság minden törekvése ellenére sem segített a tanú folyamatos bizonytalanságán. A tárgyalás végén, még hangzottak el, érdekes felszólalások...

***
Soós tanú: …....ez valahogy így természetes volt. Vagy úgy beszéltünk róla, hogy ő jelez vissza..... , így valahogy.

Tanács elnöke: Még valamilyen részlet van-e ezzel a ceglédi esettel kapcsolatban?

Soós tanú: Az, hogy.............végül is nincs, ha nincs olyan....ködös pont benne, tehát.....

Tanács elnöke: Akkor most megszakítjuk a meghallgatását és jövő héten szerdán folytatjuk a tárgyalást, 9 órakor kell megjelennie.

Tanács elnöke (VIII.r. vádlott védőjéhez): Megkérem, hogy valamilyen úton-módon az eredeti védőt értesítse, akár a vádlottat értesítse, tehát neki még nem kell megjelennie.

VIII.r. vádlott védője: Azt az észrevételt szeretném tenni, és szeretném, hogy ha jegyzőkönyvbe kerülne, hogy a Be. értelmében a nyilvánosság kizárásáról, ez a 238.§ (1) bekezdés, a bíróság határozattal dönt. Nem ügydöntő, tehát végzéssel. A Be. 256.§ (1) bekezdése viszont előírja, hogy a bíróság tanácsa a határozatát tanácskozás után szavazással hozza meg. És ha ülnökökből is álló tanácsban jár el a bíróság, akkor a szavazást megelőzően a tanács elnöke felvilágosítást ad arról, hogy milyen határozat hozható, tájékoztatást ad a döntéshez szükséges törvényhelyekről, büntetési nemekről, azok mértékéről és intézkedésekről. Ez nyilvánvalóan irányadó a nem ügydöntő végzésekre is, mivel azok is határozatok. Az lenne az észrevételem tisztelt bíróság, hogy amikor a tisztelt bíróság kizárta a nyilvánosságot a tárgyalásról és zárt tárgyalást rendelt el, illetve amikor kivezettette az I.r. és eltávolíttatta a VIII.r. vádlottat is, akkor nem folytatott le tanácskozást a végzés meghozatala során. És ezért szeretném észrevételezni, hogy ez formai okokból is az álláspontom szerint törvénysértő és ily módon nyilvánvalóan ezt most nem lehet sérelmezni, hanem majd az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben, de szeretném, ha ez jegyzőkönyvbe kerülne. Különös tekintettel arra, hogy a tanú vallomása az kiemelt jelentőségű a büntetőügy elbírálásra szempontjából. Ez nem prejudikáció a részemről, és azok a vádlottak, akik eltávolításra kerültek a tárgyalóteremből mindannyian életfogytiglan tartó szabadságvesztéssel vannak fenyegetve bűnösség kimondása esetén, ezért ez különöst súlyt ennek a kérdésnek. Köszönöm.


I.r.vádlott védője: Azon túlmenően, hogy csatlakozom a kollégámhoz, annyit kérek még, hogy amíg mindenki így és itt van jelen, hogy az ügyész úr mellett helyet foglaló személynek a neve és részvételi jogosultsága nem tudom szerepel-e a jegyzőkönyvben. Hogy ezt tisztázzuk csak, hogy nehogy bármi félreértés legyen.

Tanács elnökének kérdésére ügyész: Tisztelt Bíróság! Ügyészségi fogalmazó.

I.r. vádlott védője: Észrevételezem, hogy ügyvédjelölteket viszont nem engedtek be és nem engedtek, hogy itt így részt vegyenek. A kérdés változatlanul áll, hogy milyen jogcímen vesz részt az illető személy az egyébként zárt tárgyaláson.  Köszönöm.


III.r. és XV.r. vádlottak védője: Én a tanúvallomásra szeretnék egy megjegyzést, amit szeretnék hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben. Lehet, hogy amúgy is szerepelne, csak külön kiemelt fontosságot tartanék neki. Nem kívántam félbeszakítani a tanút ekkor. Itt, már a nyilvánosság kizárását követő vallomás során tett egy olyan megjegyzést, amit szeretnék nyomatékosan felhívni, hogy arra...hogy elkövette azt a hibát, hogy nem olvasta át, hogy mit mondott a nyomozás során, mi a nyomozati vallomása. Magyarán, hogy nem az emlékeiből dolgozna ezek szerint, hanem a nyomozati vallomásából.
***

Mint az idézett jegyzőkönyvi részletből is látszik, Soós Tibor és az ügyész kizáratta Budaházy Györgyöt és a VIII. rendű vádlottat a saját tárgyalásukról! Ők ketten nem vehettek részt a továbbiakban egyszer sem Soós Tibor személyes, bírósági vallomástételén, kérdéseiket hónapokkal később tehették fel neki zárt láncú videóhálózat segítségével.

Hogy miért pont őket zárták ki, és pontosan milyen okból, az akkor még homályos volt mindenki számára, a bírói tanács ennek ellenére mérlegelés nélkül helyt adott az ügyészi indítványnak.

A vád képviselői folyamatosan változtak. Antal Lajos volt az első ügyész, ő korlátozta hónapokig a kapcsolattartásokat, hamisította meg az előzetesben ülők levelét (összevagdosták a levélrészeket majd beszkennelték, így hagyva ki részeket az eredeti levélből), ő fenyegette a vádlottakat, előszeretettel azokat, akiknek gyereke van. A tárgyalási időszakban Horváth László ügyész képviselte a vádat, mellette az írnok Prancz Balázs volt, aki időközben előlépett ügyésznek és az ítélethirdetéskor már ő képviselte az ügyet.
Térjünk vissza az idézett tárgyaláshoz és Horváth László ügyész úr további ténykedéséhez.

A következő tárgyalási napon további érdekes fejlemények történtek a kizárás kapcsán. Álljon itt kordokumentumként a jegyzőkönyv részlete:

***
A tanács elnöke megállapítja, hogy a tárgyalás folytatásának nincs akadálya.

A tanács elnöke ismételten figyelmezteti a tanút, hogy az a mentességi joga, miszerint olyan tartalmú nyilatkozatot nem köteles tenni, amellyel saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolna, nem vonatkozik azokra a kérdésekre, illetve azon nyilatkozataira, amelyek összefüggésben vannak azokkal a cselekményekkel, amelyek miatt vele szemben megszüntették a büntetőeljárást; továbbá figyelmezteti, hogy a legjobb tudása és lelkiismerete szerint kell az igazat mondania, mert a hamis tanúzást a törvény szabadságvesztéssel bünteti, valamint mást hamisan bűncselekmény elkövetésével nem vádolhat.

Tanács elnökének kérdésére Soós tanú: Megértettem a figyelmeztetéseket.

Tanács elnöke: Mindennek ismeretében és emlékeztetőjével fenntartja-e mindazt, amit az előző tárgyaláson elmondott?

Soós tanú: Fenntartom.
                       
Tanács elnöke (ügyészhez): Az előző tárgyaláshoz kapcsolódóan kérdezem, hogy bármilyen bejelenteni valója van-e, kíván-e bármit mondani, ami eddig még nem hangzott el?

Ügyész: Nem, köszönöm. Viszont szeretnék csatolni valamit. A tanú az előző tárgyaláson beszélt erről a bizonyos videofelvételről, amit Óbarok mellett készítettek. Ez a videofelvétel a mai napig elérhető az interneten különféle videomegosztó oldalakon. És ezt szeretném becsatolni is majd, nyilván a későbbiekben, mikor a bíróság az iratokat tár a tanú elé, akkor ezt szeretném, hogy a tanú elé tárják.

Ügyész a jegyzőkönyvhöz csatolja a hivatkozott felvételt.

Tanács elnöke: Még egyszer kérdezem az ügyész úrtól: Kíván-e bármilyen bejelentést tenni azzal kapcsolatban, ami azt az indítványát megelőzte, miszerint a bíróság rendeljen el zárt tárgyalást a tanúmeghallgatása idejére, valamint a tanúmeghallgatás idejére távolíttassa el a tárgyalóteremből az I. és a VIII.r. vádlottakat. Ehhez kapcsolódóan kíván-e bármit mondani?

Ügyész: Nem, köszönöm.



Tanács elnöke (ügyészhez): Ön az előző tárgyalást követően jelzett egy olyan körülményt a bíróság számára, amiről a bíróság azt gondolja, hogy a tárgyalás anyagává kell tenni, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Legyen szíves megismételni.

Ügyész: Tisztelt Bíróság! Most azért nem észrevételeztem ezt, mivel pontosan nem emlékszem, hogy mi történt, hogy a tanú mit adott elő ezzel kapcsolatban. Tanú a szünetben, amikor  a bíróság szünetet rendelt el még az indítvány megtétele előtt jelezte nekem, hogy I.r. vádlott védője megjegyzést tett számára még a tárgyalás előtt, ha jól emlékszem. Azért nem vagyok benne teljesen biztos, minthogyha I.r. vádlott védőjét említette volna. Bocsánat ügyvéd úr, hogy ha nem így volt. Ez a megjegyzés, ami a védő részéről a tanú irányába elhangzott, tulajdonképpen a tárgyalás megkezdésekor, a tanúkihallgatás megkezdésekor a I.r. vádlott védője részéről jegyzőkönyvbe is került, miszerint a tanú vallomástételének a megtagadásának.....megtagadása tehát nem minden esetben anullálódik úgymond, tehát azok a cselekmények amelyekkel kapcsolatban nem szüntette meg az ügyészség vele szemben az eljárást, hogy ő továbbra is megtagadhatja a vallomástételt. A tanú elmondása szerint - a valószínűsített emlékeim szerint – I.r. vádlott védője ezt neki négyszemközt és nyomatékosította a kihallgatás előtt, vagy a szünetben, erre már pontosan nem emlékszem. Erről beszéltünk. Azért mondom, hogy nem pontosan emlékszem a részletekre, illetőleg arra sem, hogy a tanú mit mondott, ezért nem akartam észrevételként ezt jegyzőkönyvbe mondani. Előre is elnézést kérek az ügyvéd úrtól, hogy ha nem így volt.

Tanács elnöke: A bíróság viszont pontosan emlékszik az ügyész úr szavaira. A tárgyalást követően az ügyész úr arról tájékoztatta a bíróságot, hogy az I.r. vádlott védője, pontosabban: Szikinger ügyvéd úr fenyegette meg a tanút. Egészen pontosan ezek a szavak hangzottak el.

Ügyész: Ezt nyilván nem ilyen sarkosan gondoltam, tehát ezek a megjegyzések, amik a védő részéről elhangozhattak, ezt a tanú fenyegetésként élhette meg, vagy fenyegetésként élte meg. Én ebből vontam le ezt a következtetést, és ezért hangozhatott el ez az állítás részemről.

Tanács elnöke: Ha a tárgyalást követően az ügyész úr ezt szükségesnek tartotta a bíróság tudomására hozni, miért nem említette mindezt az indítványa előterjesztésekor?
                                                                                                                                            
Ügyész: Mert nem voltam benne biztos, hogy ez így történt, és ezért nem akartam megalapozatlanul ezt szóba hozni.

Tanács elnöke: Ha nem biztos benne, akkor mégis miért hozta a tárgyalást követően a bíróság tudomására?

Ügyész: ….csupán érintőlegesen említettem.

Tanács elnöke (Soós tanúhoz): Mi történt? Mit mondott az ügyvéd úr?

Soós tanú: …...nem a Szikinger úr.....az egyik ügyvéd úr mondta, csak annyit, hogy a.....tehát a mentesség nem vonatkozik a terrorizmusra, csak a robbanóanyaggal való visszaélésre, és...hogy a terrorizmus vádjával igazából újra perbe foghatnak....vagy nem tudom ezeket a jogi kifejezéseket. Tehát hogy újra elítélhetnek.

Tanács elnöke: Melyik ügyvéd úr volt, aki ezt a tájékoztatást adta önnek?

Soós tanú: Hát név szerint nem ismerem.

Tanács elnöke: És most jelen van?

Soós tanú: Igen.

Tanács elnöke: Legyen szíves rámutatni...vagy megmutatni!

Soós tanú: Hát a.....bal felső sarokban ülő.

Tanács elnöke megállapítja, hogy a tanú a XI.r. vádlott védőjére, dr. Takács Szabolcsra mutat.

XI.r. vádlott védője: Bocsánat  bírónő, nem mondtam neki ilyet. Valóban tőlem kérdezett, tehát ott álltunk többen és kérdezte, hogy milyen jogai vannak, és mondtam, hogy nem köteles önmagára terhelőt tenni. De ezt nem mondtam neki, amit most a tanú mond.

Soós tanú: A jogi fogalmazásban nem vagyok feltétlenül a legjobb....

XI.r. vádlott védője (közbevágva): De egyébként ő kérdezett, nemcsak tőlem, hanem valóban az I.r. védőtől is. És többen álltunk ott, tehát nem négyszemközt volt ez.

Tanács elnöke (Soós tanúhoz): Kért jogi felvilágosítást a kint várakozó ügyvédektől?

Soós tanú: Hát.....nem kérek senkitől, van ügyvédem.

Tanács elnöke (Soós tanúhoz): Hallotta, most a XI.r. vádlott védőjét, azt mondta....

XI.r. vádlott védője (Soós tanúhoz - közbevágva): Hát én mentem oda magához? Maga fordult hozzám és megszólított.
                                                                                                                                            
Soós tanú: Nézze, én ott ültem külön, én nem mentem senkihez. Maradjunk ennyiben. Én biztos, hogy nem kószáltam. Egyszer mentem WC-re, egy helyen voltam.

Tanács elnöke (Soós tanúhoz): Szikinger ügyvéd úrral beszélt szerdán?

Soós tanú: Őrá már nem emlékszem. Az úrra emlékszem.

I.r. vádlott védője: Tisztelt Fővárosi Bíróság! A leghatározottabban tiltakozom az ilyen ügyészi módszerek ellen, a leghatározottabban tiltakozom az ellen, hogy bárkit meg lehessen gyanúsítani bármilyen jogellenes vagy jogellenességgel kapcsolatos magatartással anélkül, hogy erre bármit nyilatkozna, és ehhez a tisztelt bíróság jogkövetkezményeket fűz. Ha igaz volna, amit az ügyész úr most előadott, kicsit már ugye módosítva, ha igaz volna ez, akkor sem adna alapot sem a nyilvánosság kizárására, és még kevésbé védencemnek a tárgyalásból való kirekesztésére. Az igazság kedvéért egyébként én szeretném elmondani, nekem nincs takargatnivalóm, én igenis beszéltem itt az ajtó előtt ezekről a kérdésekről, nem Soós Tiborral, Soós Tiborral négyszemközt soha nem beszéltem, de valóban ott volt, hát nem tehetek róla, hogy ott volt. Most is beszélgettem a vádlottakkal kint a folyosón, többen voltak, már nem emlékszem, hogy kicsoda, de azt tudom, hogy többen voltunk itt az ajtó előtt, valóban ezen álláspontomat kifejtettem, amit itt a nyilvánosság előtt és a tisztelt bíróság előtt is kifejtettem. Ha ehhez úgy gondolja a bíróság, hogy ilyen a védekezéshez való jogot súlyosan korlátozó következményeket kíván fűzni, akkor én azt gondolom, hogy ez nagyon súlyos megsértése az alkotmányosság és a tisztesség elemi követelményeinek.


Tanács elnöke: Emlékeztetőül: A bíróságnak akkor, amikor a végzésében elrendelte a tanú meghallgatása idejére a zárt tárgyalást, illetve az I.r. és a VIII.r. vádlottakat eltávolította, ez az információ nem volt a birtokában. Más indokokat hozott fel a bíróság. A jogszabályi hivatkozással előterjesztett ügyészi indítványt a bíróság az addig történtek alapján a tárgyalás közvetlenségére hivatkozással találta megalapozottnak. Ahogyan az a mai napon elhangzott, az ügyész úr ahogyan a bíróság idézte az ő szavait mindezt a tárgyalást követően hozta a bíróság tudomására.

A kérdés a bíróság részéről az, ügyész úr, hogy ön azokat a szavakat használta, amiket használt, a tizen nem tudom hány ügyvéd közül egyetlen egy ügyvédet jelölt meg, Szikinger ügyvéd urat, nyilvánvalóan az ügyész úr tisztában van a szavaknak a jelentőségével és súlyával és pláne a következményeivel. Hogy ha most úgy nyilatkozik, hogy nem gondolta, vagy nem értette ennyire sarkosan, ahogyan fogalmazott, meg kell kérdeznem, akkor miért fogalmazott így. És hogy ha semmiben nem biztos, akkor miért? Az ügyész úr nyilvánvalóan tisztában van azzal, hogy amit mondott, annak minimum ügyvéd-etikai következményei lehetnek, nem beszélve az esetleges büntetőjogi következményekről. Valamilyen magyarázatot legyen szíves adni, ügyész úr.

Ügyész: Tisztelt bíróság, nem kívántam ilyen sarkosan fogalmazni. Feltehetően a tanú által elmondottak illetőleg az I.r. védő tárgyalás elején tett és jegyzőkönyvezett észrevétele összemosódtak bennem. Ezért elnézést is kérek ügyvéd úrtól, hogy ilyen következtetést vontam le ebből. Nyilván nem akartam ilyen sarkosan fogalmazni. Ez nem volt egy pontos megfogalmazás valóban. Én csak azt tudom biztosan, hogy a tanú ezt fenyegetően élte meg. Legalábbis az ő elmondása alapján én ezt a következtetést vontam le.

VIII-X.r. vádlott védője: A távollévő VIII.r. vádlott védelmében kívánok felszólalni. A tisztelt bíróság tájékoztatást kért a tisztelt ügyész úrtól arra vonatkozóan, hogy miért tett indítványt. Azonban továbbra sem értem, hogy hol szerepel ebben a VIII.r. vádlott? És a Soós Tibor sem hivatkozott a VIII.r. vádlottra. Tehát én kérem a tisztelt bíróságot, hogy mind a tanút, mind a tisztelt ügyész urat nyilatkoztassa arra, hogy a VIII.r. vádlottra vonatkozóan miért került sor ilyen indítvány megtételére? Hiszen ez alapvetően korlátozza a VIII.r. vádlott védekezéséhez fűződő jogát. Hozzátenném még azt is, hogy tegnap Országgyűlésben Polt Péter legfőbb ügyész úr a hozzá intézet kérdésre, ahol konkrétan ez volt a hozzá intézet kérdés, azt mondta szó szerint, hogy az ügyészség is követhet el hibákat.

Tanács elnöke: Ügyvéd úr, emlékeztetem arra, ami a szerdán is és ma is elhangzott: A bíróság akkor, amikor meghozta a döntését, nem volt ennek az információnak a birtokában. És amire alapozta a döntését az már elhangzott, és az érintette a VIII.r. vádlottat is. A kérdésnek ezt a részét a bíróság lezártnak tekinti. Mármint a nyilvánosság kizárását és a két vádlott ideiglenes távollétét a tanú meghallgatása idejére, azokkal az indokokkal, amelyek a szerdai tárgyaláson elhangoztak. Azonban ami a tárgyalást követően az ügyészség részéről elhangzott, amiatt mindenképpen vissza kellett térni a szerdai napra.

I.r. vádlott védője: Csak még egy megjegyzést, hogy egész világos legyen. Tehát én túl azon, hogy nem történt olyasmi, amit az ügyész úr mondott, hát azt sem értem, hogy az miért fenyegetés, ha elhangzik, akár négyszemközt - nem hangzott el a részemről négyszemközt, de mondjuk ha akár négyszemközt elhangzik itt a folyosón, ahol nincs tiltva a beszélgetés, ott állt a tanú -, hogy ő egyébként, amit itt a bíróság előtt is elmondtam, egyébként azokra vonatkozóan és ezt most is elmondom mindenki jelenlétében, hogy az a határozott álláspontom, hogy azon bűncselekményekre, amelyekkel meg sem gyanúsították, tehát meg sem szüntették vele szemben az eljárást, természetesen megilleti az önvád tilalma.

Ha tegnap lopott valamit, elnézést a feltételezésért, mondjuk nem maga, hanem egy tanú lopott valamit a sarki üzletben, akkor arra vonatkozóan bizony megilleti az önvád tilalma. És ezt itt a bíróság előtt is elmondtam. Ha úgy gondolja, hogy valami fenyegetőnek érez, elnézést, beszéljünk nyíltan és egyenesen, akkor én azt gondolom, hogy hát inkább veheti azt, hogy nem tagadhatja meg a vallomást, minden saját maga által elkövetett stikliről beszélnie kell, ez volt a bíróság álláspontja. Ehhez képest én azt gondolom, hogy objektíve, nem gondolom, hogy a bíróság fenyegette, de azt gondolom, hogy objektíve rám, mint tanúra nézve, esetleg fenyegetőbbnek vehető, az inkább a bírósági közlés, mint az én akkor is kifejtett álláspontom.


Tanács elnöke: Lezártuk ezt a kérdést. Visszatérünk a tanú vallomásához. 
***

Ugye önnek is világos kedves olvasó, hogy pontosan miért zárták ki őket a tárgyalásról?
Nem? Nos, nekünk sem. Annyi bizonyossá vált, hogy sem Budaházy György, sem a VIII. rendű vádlott nem szólt Soóshoz, nem fenyegette senki, mindössze kifülelte miről beszél Dr. Szikinger István, Budaházy György védője másokkal Soós Tibor tanúvá válásának körülményeiről és lehetséges jogi vonzatairól. Ha valódi fenyegetés érte volna Soós Tibort, talán születik egy feljelentés minimum zaklatásról, de nem született, Dr. Szikingert sem vádolta meg ilyennel az ügyészség. Annak sem lett következménye, hogy az ügyész a tárgyaláson kívül próbálta meg befolyásolni a bírói tanács elnökét.

Kérem, olvassa át újra azt a részt, amikor az ügyész magyarázza a bizonyítványát a bírónak. Tanulságos! Igen, az ügyész hazudott a bírónak tárgyaláson kívül. Erre persze már nem emlékszik pontosan mit is mondott neki Soós és ő a bírónőnek. Sőt Soós sem emlékszik pontosan mi is történt. Érthető a két tárgyalás közt egy hét telt el! De azért eskü alatt igyekszik 'jól' emlékezni ezt a tárgyalást legalább 3-4 évvel korábbi dolgokra. Ez sem gond persze, ha az ember használhatja a jegyzeteit... azt ne firtassuk, hogy ki írhatta a jegyzeteket. Ennek fényében különösen érdekes amire az egyik védő felhívta a figyelmet:

***
Soós tanú: ….ennél az eseménynél ő hármójukra emlékszem. De mint negyedik személy ő is a csapathoz tartozott, tehát egy csapat voltak.

Tanács elnöke: De nem került konkrétan szóba az ő szerepe, ennél...?

Soós tanú: Nézze nagy hibát követtem el, nem kértem ki az előző vall...tehát a vallomásomat, így ...

Tanács elnöke (közbevetőleg): De most emlékszik-e?

Soós tanú: Csak mondom, hogy teljesen fejből dolgozok szinte, úgyhogy....

Tanács elnöke: Még egyszer kérdezem: Tehát az ő személye vagy esetleges cselekvősége nem merült fel, nem került szóba?

Sós tanú: ….....

Tanács elnöke: Az emlékezetét és a jegyzeteit használhatja, ez a két forrása van.

Soós tanú: Emlékezetem szerint nem került szóba most
***
Értik ugye, a "vádalkus" tanúnak is illett volna felkészülnie, legalább elolvashatta volna mit is mondott korábban, nehogy ellentmondásba keveredjen önmagával. Így mindjárt hihetőbben is tudott volna nyilatkozni.


Egy dolog maradt változatlan, hogy Budaházy György és a VIII. rendű vádlott nem vehetett részt a vallomástételen, ahogy más civil hallgatóság sem, valamint a média nem tudósíthatott róla!

Így utólag már értelmet nyert az intézkedés: Budaházy György és Tián Csaba kizárása csak az ürügy volt, hogy a civil kontroll ne zavarja Soós Tibort abban, hogy miket és hogyan mond a vádlottakra.
Mint látható, a bírói tanács az ügyészséggel karöltve mindent megtett Soós Tibor nyugalmának biztosítása érdekében, ennek ellenére Soós Tibor vallomása enyhén szólva összeszedetlen volt, de erről majd legközelebb...


Még valami.

Az való igaz, hogy 2009 április 9-én robbanóanyaggal visszaélés bűntettével gyanúsították meg Soóst, ugyanakkor ebből nagyon hamar terrorcselekmény lett a későbbi iratokban.

Tehát Soós Tibor a 74/2008. számú ügyben volt gyanúsított, abban az ügyben amelyben a Fővárosi Törvényszék 2016 augusztus 30-án ítéletet hozott. Ellene a nyomozást a 58/2010 számú, robbanószerrel visszaélés bűntette ügyben ejtették. Erre utalt Dr. Szikinger István ügyvéd úr, amúgy nyilvánosan - is - a tárgyaláson. Ennek tárgyában hívta fel a figyelmet, a tanút megillető azon jogára, hogy saját magára terhelően nem köteles vallomást tenni.

(Folytatása következik.)