2017. január 10., kedd

Budaházy újabb börtönlevele és gondolatai az elmúlt hónapok legfontosabb történéseivel kapcsolatban


Az új év szomorú új helyzetet hozott az ezredforduló utáni, magyar hazafias mozgalom számára. Nincs többé Grespik László. A karácsony előtti napokban váratlanul elhunyt Laci. Itt azért egy pillanatra meg kell állni és önmérsékletet tartani a saját bajunkon való sajnálkozásban, mert bizony volt a bajtársi közösségünkben olyan család, olyan gyerekek, akiknek az édesapja most karácsonykor nem csak börtönnyi távolságra, hanem örökre elérhetetlen messzeségbe került, az emlékek közé. 52 éves volt, két kiskorú gyereket hagyott hátra! Tragikus ez! Nekünk, középkorú magyar férfiaknak kikerülhetetlenül előtolakszik gondolatainkba egy ilyen helyzetben az a szomorú statisztikai adat, ami a középkorú magyar férfiak tragikusan magas elhalálozási számáról tanúskodik. Valamit nem jól csinálunk, valamin változtatni kell. Grespik Laci igazi régi motoros volt a nemzeti oldalon, már a MIÉP-es időkben, az első Orbán-kormány idején a frontvonalban küzdött a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjeként az idegen térhódítás ellen. 2002 után számos hazafias ügyben működtünk együtt. De mindig jó volt egyszerűen csak összefutni is vele, mert egy alapból jókedvű, jó humorú ember volt. Óriási űr marad utána mind szakmai, mind emberi szempontból a hazafias mozgalomban. A nemzeti oldal egyértelműen a saját halottjaként kell kezelje őt, nyugodjon békében.

Az új év kezdetén újra köszönetet szeretnék mondani minden személynek és szervezetnek, aki a szabadságunk érdekében fáradhatatlanul dolgozik, felszólal vagy akár csak csendben támogat. Köszönjük! De ezzel együtt kérnünk kell a további kiállást is, sőt, az új év elején még nagyobb fokozatra kellene kapcsolni, ha ez lehetséges, hogy mielőbb egy remélhetően elfogadható politikai megoldás szülessen és végre véget érjen ez a lassan nyolc éve tartó kanosszajárás. Ilyen szempontból külön üdvözlendők Kerepes, Kunszentmiklós és Sátoraljaújhely városok képviselő-testületeinek a politikai amnesztia érdekében tett kezdeményezései az országgyűlés felé. Ezt külön köszönöm minden – a 2002 és 2010 közt regnáló libsi-bolsi rendszer által – meghurcolt nevében. Új elemként említhető még a Székelyek Világszövetsége által indított népszavazási kezdeményezés, köszönet ezért is (elnézést, ha most mindenki mást nem sorolok itt fel, de szerencsére elég hosszú lenne a sor). Ezek is arra utalnak, hogy ez egy társadalmi irányból kezdeményezett amnesztia. Magyarországon ez idáig a politikai vezetők általában saját érdekeik mentén osztogattak amnesztiát vagy kegyelmet, miközben az alapvetően a társadalmi igazságérzet helyreállítását kell szolgálja. Most reméljük meghallják a társadalom felől érkező jelzéseket is, ezért is fontos, hogy ezek minél jobban észlelhetőek legyenek. Köszönünk még egyszer vissza- és előremenőleg is mindenkinek minden erőfeszítést és üzenjük: Mi kitartunk!

Arra gondoltam még, hogy így az új év elején az elmúlt hónapok legfontosabb történéseivel kapcsolatban is leírom egy-két mondatban a véleményemet, meglátásaimat.
  • Teréz körúti robbantás: Amióta elfogták az ezzel gyanúsított fiatalembert és az egyik hírportál közzétett róla egy olyan képet, amin nincs kikockázva az egész feje, csak a szeme van egy vékony csíkkal kitakarva, azóta meggyőződésem, hogy a robbantás után a médiákban mindenhol köröztetett horgászkalapos tettes nem ő. Hogy a bomba készítéséhez volt-e köze vagy csak valakik rá akarják terelni a gyanút, azt nem tudom eldönteni. Azért az elég eredménykényszeres motiváltságra utal, hogy már a nyomozás elején 182 (!) embert megjutalmaztak a „tettes elfogásáért”, (emlékszem én ilyenre a saját ügyünkben is, a hamis videós Draskovics sajtótájékoztatós időkből) és persze a valódi tettes is próbálhatja így leplezni magát.
  • Bőnyben lelőtt rendőr: Az első hír ugye az volt annak idején, hogy az öreg Győrkös kilövöldözve a házból, lelőtte a kapu környékén álló egyik rendőrt. Azóta már ott tartunk, hogy a lövöldözés bent Győrkösék házában, az előszobában történt. De akkor ki terjesztette az első hazugságot? Györkös nem, az biztos, és rajta kívül csak a rendőrök voltak jelen az esetnél. Ha viszont ez a helyzet, miért higgyem el kételkedés nélkül, hogy Győrkös lőtt előbb és nem a rendőrök, és hogy egyáltalán Győrkös találta fejbe a rendőrt és nem az egyik rendőr a másikat véletlenül a félhomályos szűk helyen kitört lövöldözésben, és az ilyen-olyan állítólagos MNA-sok ellen azóta folytatott hajsza nem csak egy „előremenekülés”-e emiatt a rendőrség részéről? (Ilyenről is van saját tapasztalatom, pl. a hivatalos személy elleni erőszak ügyem klasszikus példája annak, hogy a rendőrök a saját bűnük elfedése érdekében a sértettet vádolják meg bűnösnek.)
  • Betelepítés elleni alaptörvény módosítás: Minden rosszindulat nélkül mondom (mielőtt egyes kommentelők ezzel támadnának), hogy véleményem szerint a Jobbik stratégiai hibát követett el azzal, hogy ezt nem szavazta meg, még akkor is, ha a letelepedési kötvény dologban igaza van. A kötvény témáját már így is sikerült a köztudatba dobniuk, ami a Fideszen így számon kérhetővé vált, viszont ezt a parlamenti meg nem szavazást így ellenük tudja felhasználni a Fidesz. Talán jobb lett volna 2-3 „renitens” jobbikos képviselő átszavazását hagyni, és egyébként tartózkodni. Persze ez pártpolitikai stratégiázás, ami nem az én terepasztalom. Attól mondjuk nem tartok, hogy most emiatt betelepíthetik tömegesen ide az idegeneket, mert ezt nyilván meg lehet így is akadályozni, a népszavazás eredménye elég erős hivatkozási alap.
  • Iszlamizálódás és buzipropaganda elleni ásotthalmi rendelet: Na, pont az ilyen úttörő munka a klasszikus nemzeti-radikális feladat. Hajrá Toroczkai Laci, hajrá magyarok!
  • Jókívánság a hanukázóknak: Volt „szerencsém” személyesen megtapasztalni ezeknek a hanukázóknak az intoleranciáját még 2002. december 4-én, amikor az akkoriban szokásos revíziós tüntetésünk kapcsán összefutottunk velük a Nyugati téren. Egy, a rendőrségen belüli véletlen adminisztrációs hiba folytán egy órás átfedésbe került ugyanazon a helyszínen a mi rendezvényünk vége és az ő rendezvényük eleje. Hogy a teljesen ésszerű fél-fél órás kölcsönös rövidítés kompromisszumos megoldására miképpen reagáltak, arról érdemes az akkori beszámolókat felidézni, de meg lehet kérdezni Novák Előd barátomat is, aki szintén ott volt velem együtt.
  • Medgyessy Péter ötlete az MSZP-DK-Jobbik összefogásról: Ehhez a Medgyessyhez méltó baromsághoz nincs mit hozzáfűzni.
  • Ünnepek környéki terrorcselekmények: Mind a berlini, mind az isztambuli esetre igaz – de ide sorolhatjuk a korábbi nizzai és brüsszeli eseteket is -, hogy az iszlamista vadállatok ott tudnak ilyesmit elkövetni, ahol iszlámhívő tömegek vannak jelen, mert a nagy számok törvénye alapján ott találhatók nagy számban az erre kapható fanatikusok is. Ezért az iszlámhívő idegen fajú egyének – főleg ezek tömegeinek – minden eszközzel való távoltartása az országtól, az ilyen terrorcselekmények megelőzése érdekében tehető legfontosabb intézkedés. Ez teljes mértékben igazolja a magyarországi jobboldal ilyen irányú politikáját. És jól rámutat arra is, hogy micsoda abszurditás pont engem terrorizmussal vádolni, aki közéleti tevékenységem során pont a valódi terrorizmust simán ránk szabadítani kész libsi-bolsi politika ellen emeltem fel mindig a szavam.
Röviden most ennyi.

Szebb jövőt mindannyiunknak!

Budaházy György
magyar hazafi
a köztársaság üldözöttje
(nem jogerős) politikai elítélt
valós politikai fogoly