2016. november 8., kedd

Hivatalos személy elleni erőszak vádja alól felmentette Budaházy Györgyöt a másodfokú bíróság

2009. március 15-én Demszky Gábor beszédének méltatására gyűlt össze jelentős számú hazafi, köztük Budaházy György is a Március 15. téren, a Petőfi szobornál. Mint rendőri rádióforgalmazási adatokból is kiderült, a rendőrség kifejezetten „utazott” már Budaházy Györgyre, akit mihamarabb, az ünnepségek legelején már ki akartak vonni a forgalomból. Céljukat törvénytelen rendőri intézkedéssel (Budaházy György szavaival: emberrablással) tudták csak elérni, azaz indokolatlanul kiemelték a tömegből, testi kényszert alkalmaztak, és nem közöltek semmit azzal kapcsolatban, hogy mi célból intézkednek. Nem közölték sem azt, hogy előállítják, sem azt, hogy milyen indokkal fogták el.

Ráébredve intézkedésük jogszerűtlenségére és számolva azzal, hogy Budaházy György hamarosan feljelentéssel fog élni a jogszerűtlen intézkedés ellen, a Budapesti Nyomozó Ügyészség elémenve Budaházy György rendőrök elleni feljelentésének, ők hozakodtak elő egy hivatalos személy elleni erőszak váddal. Indoklásuk szerint Budaházy György „a rendőri eljárás alatt egy alkalommal hátrafejelt a mögötte haladó rendőrnő felé, majd kicsit később egy alkalommal hátra is rúgott felé.” (Nemzeti Jogvédő Alapítvány beszámolója)

„Az elhúzódó eljárás során a bíróság sok tanút hallgatott meg és több videofelvételt is megtekintett, amelynek eredményeképpen megállapította, hogy a Budaházy Györggyel szembeni rendőri intézkedések nem voltak jogszerűek, mert vele semmilyen formában nem kommunikáltak, továbbá azok nagymértékben szakszerűtlenek voltak, amelynek következtében a rendőrségi törvényben meghatározott, a rendőri intézkedés kötelező zsinórmértékéül szolgáló szükségesség és arányosság követelménye sérült. A bíróság megállapította azt is, hogy a rendőri intézkedésnek a mai napig nem volt igazolt törvényes oka, önmagában pedig azért elfogni és előállítani, mert ő Budaházy György, nem lehet.       
A bíróság rögzítette továbbá azt is, hogy nagyszámú rendőrtanú vallomásai erősen ellentmondásosak voltak, különösen az érintett rendőrnőé, aki közvetlenül az eseménykor nem értékelte szándékos erőszakos magatartásnak Budaházy György magatartását, azt csak később, az ügyészségi meghallgatásán tekintett bűncselekménynek, többek között a videofelvétel megtekintésének hatására, amely videofelvétel egyébként nem támasztotta alá a bűncselekmény elkövetését.” (NJA)



A sikeres elsőfok után az ügyészi fellebbezést követően másodfokon új eljárásra utalták az ügyet. Az új elsőfok megállapította Budaházy György bűnösségét a felhozott vádakban. Az ügyészség vádjaiban szereplő rúgást és hátrafejelést ez a bíróság sem látta bizonyítottnak, azonban a bíróság szerint azzal, hogy Budaházy György a rendőri intézkedést magatartásával igyekezett megakadályozni, illetve annak ellenszegült, ezzel megvalósította a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét és nem jogerős ítéletében 50 nap közmunkát állapított meg büntetésül.



Budaházy György és védője, dr. Gyurta Tibor Roland természetesen fellebbezett az elsőfok döntése ellen, aminek nyomán 2016. november 7-én, a másodfokon eljáró bíróság bűncselekmény hiányában megállapította Budaházy György büntetlenségét. A bűnügyi költségek az államot terhelik. Az ügyészségnek 8 napja van a fellebbezés bejelentésére. Amennyiben megteszik, az ügy az Ítélőtáblán folytatódik.


Két elsőfokú és két másodfokú bíróság, valamint 7 év kellett ahhoz, hogy Budaházy György tisztázza magát egy olyan koncepciós vád alól, amely csupán annak érdekében keletkezett, hogy a rendőrség legyen mivel fedezze jogtalan intézkedését.



Ugyancsak 2009-ben indult az a nyomozás Budaházy György és 16 társa ellen, amelynek eredményeként előzetes letartóztatásba helyeztek 15 fiatalembert és nőt.  A Hunnia-ügyként is ismert büntetőügyben 2011-ben kezdődött az elsőfokú tárgyalás a Fővárosi Bíróságon, és 5 év elteltével, ez év augusztusában született ítélet. A bírósági gyakorlat szerint hozzávetőleg egy évnek kell eltelnie, míg a másodfok tárgyalásra tűz ki egy ügyet, azonban félő, hogy ezesetben ennek duplájára is lehet számítani. Az elhúzódás oka lehet egyrészt az ügyben eddig keletkezett rengeteg iratanyag, másrészt az elsőfokon eljáró, Kenéz Andrea vezette bírói testület még mindig nem küldte meg írásba foglalt ítéletét, tehát a vádlottak és védőik még nem nyújthatták be írásbeli fellebbezésüket az Ítélőtáblára.


Budaházy György hivatalos személy elleni erőszak vádjában zajló büntetőügye szemléletes példája az igazságszolgáltatás viszonylagosságának, ugyanúgy, ahogy a terrorcselekmény vádjában zajló büntetőügy. A kettő közt azonban óriási különbség, hogy míg első esetben, bár sok idejét felemésztette a védekezés, de azt otthon, családja körében tehette meg, ellátva közben családfői, apai kötelezettségeit. A terrorcselekmény vádjával zajló ügyben azonban Budaházy György és 16 társa már eddig is éveket töltött előzetes letartóztatásban, és a 17 vádlottból heten jelenleg is börtönben várják a másodfokot.

(Nemzeti Jogvédő Alapítvány, kuruc.info nyomán budahazy.org; fotók: Igazságtalan a Budaházy-ítélet fb oldal)