2016. szeptember 25., vasárnap

Interjú a "Magyarok nyilai" per egyik elítéltjével

 
Egyik társunkkal készítettek interjút olvashatjátok el ebben a cikkben.


 
1, Ugorjunk vissza egy kicsit az időben, mikor és hogyan is vette kezdetét ez a koncepciós per szagú rémálom?

2009 áprilisában robbant ki ez az ügy, amikor négy embert letartóztattak, és azzal gyanúsították meg őket, hogy labdába rejtett bombákat akartak elhelyezni baloldali képviselők házánál. Utána havonta vettek őrizetbe újabb és újabb embereket, köztük Budaházy Györgyöt is, míg végül 17 gyanúsítottjuk lett. Magyarok Nyilai-ügy, Budaházy-ügy vagy Hunnia-per néven híresült el a koncepciós elemekkel teletűzdelt eljárás.
2, Mesélnél nekünk röviden az előzetesben töltött időről, a körülményekről, ért-e bent bármilyen inzultus akár fogvatartottak, akár fegyőrök részéről?
Több mint egy évet töltöttem előzetes letartóztatásban. Komolyan mondom, a legtöbb inzultus nem a fogvatartottak, vagy éppen a fegyőrök részéről ért, hanem a nyomozóhatóság és az ügyészség részéről. Engem is, és még vagy tucatnyi gyanúsítottat próbáltak mindenféle fenyegetésekkel arra rávenni, hogy tegyen terhelő vallomást önmagára és az akkor már letartóztatott, vagy nem sokkal azután letartóztatásra kerülő személyekre. Úgy próbáltak rávezetni minket ezekre a terhelő vallomásokra, hogy „segítettek”, hogy nagyjából mit is kellene mondani. Ezzel mindig akkor próbálkoztak, amikor nem volt ott az ügyvéd. Ezért feljelentést is tettünk, de „persze” a Legfőbb Ügyészség nem foglalkozott a kivizsgálásával érdemben. Eltusolták az ügyet.

3, Mondhatjuk azt, hogy azóta hosszú évek teltek el, kívülállóként valamennyien azt gondoltuk, hogy talán fel is mentenek benneteket. Azt lehetett hallani, hogy sorra dőlnek meg a vádak, Budaházyt is jó ideje szabadlábra helyezték, mégis váratlanul ilyen döbbenetes ítélet született. Mire számítottál és hogyan fogadtad az elsőfokú ítéletet?
Én úgy sétáltam be az ítélethirdetésre, hogy alapvetően háromféle lehetőséget tartottam reálisnak. Vagy felmentést vagy elmarasztalás esetén valamilyen enyhe ítéletet, pl. felfüggesztett börtönbüntetést, vagy legrosszabb esetben is 3–4 év letöltendő börtönbüntetést, amit majd a másodfokú bíróság orvosol. Az utóbbi két lehetőségen is csak azért nem lepődtem volna meg, mert tudom, hogy sajnos az igazság(?)szolgáltatás félti a romokban heverő presztizsét, és ha felmentenek, annak hatalmas hírértéke lenne és több tízmilliós kártérítésre tarthatnék igényt.

4, Hogy viseled a házi őrizetet, mivel telnek a napjaid?
A súlyos ítéletet követően a törvényszék nem jogerősen házi őrizetbe helyezett a másodfokú bírósági eljárás kezdetéig. A nem jogerősen az azt jelenti, hogy mi szabadlábra helyezésért fellebbeztünk, az ügyészség meg előzetes letartóztatásba helyezésért fellebbezett. Hamarosan (a napokban) tehát egy bírói tanács dönteni fog arról, hogy helybenhagyja -e a házi őrizetet, vagy szabadlábra helyez, vagy ne adj’ Isten elhurcoltat előzetes letartóztatásba. Ez teszi nehézzé a mindennapokat, mert benne van a levegőben, hogy bármikor jöhetnek értem, hogy elvigyenek. Persze mindenki, még az ügyvédek is azt mondják, hogy nehezen megmagyarázható lenne, ha most elhurcolnának előzetesbe, hiszen ha szökni akartam volna, már megtehettem volna az elmúlt hat évben bármikor, amióta szabadlábon védekezem… Én bízom benne, hogy ennyi belátás szorul majd a döntéshozó bírói tanácsba is.

5, A családod, közeli barátaid hogy viselik a meghurcolásod?
A családomnak nagyon sok nehézséget és gyomorideget okozott az elmúlt hét évben ez az eljárás. Mindenki bízott abban, hogy olyan elsőfokú ítélet születik, ami nem teszi tönkre az életem. Hát nem így lett. A barátok nagyon sokat segítenek, amiért nem tudok nekik elég hálás lenni.

6, Legutóbbi találkozásunkkor kiveséztük, hogy tulajdonképpen nem is lehet tudni, hogy Téged személy szerint mivel is ítéltek el. Mondanál néhány példát az olvasóknak magáról az eljárás további tragikomikus részeiről?
Ez így igaz. Az ítélethirdetésen nem derült ki, hogy engem személy szerint mely vádpontokban talált bűnösnek a bíróság. De ezzel így van a vádlottak döntő többsége, akik ugyanúgy nem tudják, hogy ők most konkrétan miért is kaptak 5 és 13 év közötti fegyházbüntetéseket. Az eljárás tragikomikus részleteiből Dunát lehet rekeszteni, így itt nem is bonyolódnék bele. Akit a megdöbbentő részletek is érdekelnek, látogasson el a néhány napja elindított és folyamatosan frissülő budahazy.org oldalra. Ott részletes beszámolókat olvashatunk az ellentmondásos, esetenként manipulált „bizonyítékokról”, a nyomozóhatóság és az ügyészség visszaéléseiről, valamint a bíróságnak a mindezt leplezni próbáló, nem éppen pártatlan hozzáállásáról.

7, Láthattuk, hogy több Jobbikos képviselő, nemzeti oldalhoz kötődő közszereplő is jelen volt a tárgyaláson. Pl. Dr. Morvai Krisztina EP képviselő is felemelte a szavát az ítélethirdetéskor. Minden jogi segítséget megkaptok tőlük?
Dr. Morvai Krisztina és Dr. Gaudi-Nagy Tamás az elmúlt hét évben fáradhatatlanul védik az igazunkat minden lehetséges fórumon. Ezért örök hálával tartozunk nekik!

8, Különböző sajtóorgánumok jogtiprások sorát követték el az ítélethirdetésről közölt információkkal. Lesz ennek következménye?
A sajtó egyes képviselői még az ítélethirdetés után sem riadtak vissza valótlanságok közlésétől, illetve azon vádlottak felismerhető képét is leközölték, akik nem járultak hozzá róluk kép- és hangfelvétel készítéséhez. Megtették mindezt ezek a sajtóorgánumok a bíróság kifejezett tiltása ellenére is. Emiatt számos személyiségi jogi pert fogunk indítani a következő egy-két hétben. Hogy a kép teljes legyen, azt is hozzá kell azért tenni, hogy a sajtó képviselőinek többsége ledöbbent az aránytalanul súlyos ítéleten, és azon, hogy az ítélethirdetésből nem derült ki, hogy ki miért kapta azt. Erről azóta rengeteg publicisztika született, pellengérre állítva az elfogadhatatlan ítéletet.

9, Mit vársz a másodfoktól?
Azt várom, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét tegye semmissé, egyrészt mert az szembement mind a joggal, mind az arányossággal, mind a józan ésszel, másrészt meg mert nem követtem el bűncselekményeket.

10, Végezetül mit üzensz az olvasóknak?
Azt üzenem, hogy az igazságért mindig álljanak ki. Sosem szabad feladni!
 


Az interjút a S4S készítette